Századok – 1992
Közlemények - Silber Michael K.: A zsidók társadalmi befogadása Magyarországon a reformkorban. A „kaszinók” I/113
A ZSIDÓK TÁRSADALMI BEFOGADÁSA A REFORMKORBAN 135 1988., Henry Wassermann: Jews, Bürgertum and Bürgerliche Gesellschaft in a Liberal Era (1840-1880)(héberül), Ph. D. disszertációjának (Héber Egyetem, Jeruzsálem d. п.), 43-70 oldalán vizsgálja a 19. század Németországának egyesületi életét. Az emancipáció utáni korszak Prágájáról lásd Gary В. Cohen: Jews in German society: Prague, 1860-1914 Central European History 10 (1977.) és The Politics of Ethnic Survival (Princeton, 1981.) 175-183. továbbá Hillel J. Kieval kritikai megjegyzéseit: The Making of Czech Jewry (Oxford, 1988.) 77-75. Angliáról lásd Todd M. Endelman: Jews of Georgian England, 1714-1830: Tradition and Change in a Liberal Society (Philadelphia, 1979) 8. fejezet. 2 Jacob Katz: Jews and Freemasons in Europe, 1723-1939 (Cambridge, Mass. 1970) Katz alkotta meg a „semleges társadalom" fogalmát a Tradition and Crisis: Jewish Society at the End of the Middle Ages című művének a 23. fejezetében. Késóbb ezt a „félsemleges társadalomra" módosította az Out the Ghetto: The Social Background of Jewish Emancipation, 1770-1870 (Cambridge, Mass. 1973.) című műve 4. fejezetében. 3 A tilalom 1795-tól volt érvényben, az úgynevezett jakobinus összeesküvések következményeként és az 1848-as forradalmi időszaktól eltekintve egészen az 1860-as évek végéig tartott. Ld. Ludwig Hass, „The Socio-Professional Composition of Hungarian Freemasonary (1868-1920)", Acta Poloniae Historica 30. (1974.) 71-117. 4Hálával tartozom Bárány Györgynek, aki kiváló monográfiájában: „Stephen Széchenyi and the Awakening of Hungarian Nationalism, 1791-1941. (Princeton, NJ. 1968.) 166-167. a kaszinók alapítására vonatkozó egyik passzusával fölhívta a ügyeimet erre a problémára, sugallva e tanulmány tárgyát. A téma futólagos említése, a régebbi szakirodalom némelyikében, ld. Csetényi Imre: A reformkor első felének konzervatív sajtója és a zsidókérdés, Magyar Zsidó Szemle (MZsSz) XLII (1925), 150-151. és ugyanő: „Adalékok a magyar zsidóság reformkorabeli történetéhez. A budapesti Ferecz József országos rabbiképzőintézet értesítője az 1927/28 tanévről (Budapest, 1928.), 19. Nikolaus László: Die geistige und soziale Entwicklung der Juden in Ungarn in der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts (Berlin, 1934.) 30. és 34., Simon László: Zsidókérdés a magyar reformkorban (1790-1848) (Debrecen, 1936.) 48. Jelen tanulmányom témáját egy korábbi cikkemben már röviden érintettem. Ld. Michael К Silber. „The Historical Experience of German Jewry and its Impact in Haskalah and Reform in Hungary, in: Jacob Katz (szerk.): Toward Modernity: The European Jewish Model (New Brunswick, NJ. és Oxford, 1987.), 140-142. 5 Néhány jegyzőkönyv jelenleg az Országos Széchényi Könyvtárban található. A kaszinók némelyike kiadott évkönyveket. Ezek rendszerint tartalmazták az alapszabályokat, a tagnévsort, és időnként még a kaszinó történetét is. Megfelelő elővigyázatossággal ezek a névsorok felhasználhatóak a zsidó tagok azonosítására. Elszórtan tudósítások is találhatók a korabeli sajtóban; mind a magyar újságokban, mind a német nyelven írott eleinte Németországban, majd később Magyarországon kiadott zsidó hírlapokban. Esetenként a zsidókérdésre vonatkozó néhány korabeli mű is figyelmet érdemel. Bár a kaszinókkal általánosságban csak kevés kutató foglalkozott, a helyi kaszinókról jubileumi ünnepeik kapcsán számos történet látott napvilágot. Mindazonáltal abból a több tucatnyi kaszinótörténetből, amelyet Budapesten áttanulmányoztam, csak kevés tett kifejezett említést zsidókról (természetesen a leginformatívabbakat antiszemiták írták). Részletek találhatók az egyes városokról és zsidó közösségekről írt számos történelmi monográfiát böngészve is. 6 Az asszimilációval és annak különféle árnyalataival jelentős terjedelmű irodalom foglalkozik. Milton Gordon: Assimilation in American Life (New York, 1964) című műve úttörő tanulmány ebben a témában. Ld. továbbá Jonathan Frankel bevezető tanulmányát in Assimilation and Community 1-37. 7 Я. York-Steiner: „Die Ungarn", Die Welt II (1898), 33. sz. 1-2. Pulszky Ferenc, a tizenkilencedik század egyik jelentős közéleti alakja, és a magyar társadalom szenvedélyes tanulmányozója, 20 évvel korábban megjegyezte, hogy „csak ritkán fogadjuk be a zsidókat társaságunkba..., mely megadta ugyan nekik a polgári egyenlőséget, de csak kivételesen a társadalmit." Pulszky Ferenc: A zsidókról. Magyarország 1880. július 26. idézve a Pesti Napló 1880 július 25-i számát. 8 John Lukács: Budapest, 1900. (London, 1988.), 192. Die Welt I (1897), 1. sz. 8. gr. Zay Miklós: „Zsidók a társadalomban", Huszadik Század IV. (1903.), 962. 9 Moritz Zobel: „Ungarischer Antisemitismus" Die Welt I (1897), 23. sz. 6. 10 Zay. „Zsidók a társadalomban", 962. Zoi>e/.„Ungarischer Antisemitismus" 5. és Die Welt I (1897), 1. sz. 8. Első miniszterelnöksége alatt Wekerle közreműködött annak a törvénynek a keresztülvitelében, amely a judaizmust Magyarország egyik „bevett" vallásának deklarálta. 11 Zay: „Zsidók a társadalomban", 960. Egy zsidó nevet sem találunk az Országos Kaszinó alapító tagjainak 1883-as névsorában. Ld. Halász Lajos: Az országos kaszinó ötvenéves története 1883-1932. (Budapest, 1932.), 101. Az alapszabályokra vonatkozóan ld. 20. Horváth Zoltán: Magyar századforduló:
