Századok – 1992

Közlemények - Silber Michael K.: A zsidók társadalmi befogadása Magyarországon a reformkorban. A „kaszinók” I/113

A ZSIDÓK TÁRSADALMI BEFOGADÁSA A REFORMKORBAN 127 san polgári származású, német, szláv, vagy görög eredetű volt, és minden bizonnyal a polgársághoz tartozott a fennmaradó „közönséges" magyar nevet viselő 25% is. f\l A Pápai Kaszinó zsidó tagjainak száma 1838 és 1848 között 1838 1839 1840 1841 1842 1843 1844 1845 1846 1847 1848 l^gok Zsidók 18 22 22 25 24 34 Bizonytalan 5 6 6 6 6 6 Összesen 137 121 115 116 103 154 A zsidók %os aránya 13,1 18,2 19,1 21,6 23,3 22,1 Tisztségviselők Zsidók 1 0 1 1 2 2 Bizonytalan 1 Összesen 17 17 17 17 17 17 1838-ban a tagsági lista már 18 zsidót tüntet fel, de feltehetőleg többen is voltak (ld. a táblázatot), mivel több német hangzású név viselőjének az eredete bizonytalan.6

8

A zsidók száma egyre nőtt, tíz évvel később, 1848-ra majdnem megduplázódott. Részvételük a keresztényekhez képest ebben a tíz évben megközelítően 13%ról kb. 23%-ra nőtt, ami kevéssel magasabb volt, mint a város népességén belüli arányuk. Ebben az időszakban a klub 17 tisztségviselője közül 1 vagy 2 zsidó volt. Az egyik vagy másik időpontban kaszinói tagsággal rendelkező, összesen 37 zsidó a pápai zsidóság elitjéből verbuválódott. Legalább 9-üket lehet azonosítani, mint hitközségi elnököt, vagy elnökségi tagot,6

9

a többiek közül sokan álltak velük vérszerinti, vagy házasság révén létrejött rokoni kapcsolatban. További nyolc kaszinótag pápai zsidó honorácior volt: a hitközségnek mind az öt orvosa, tanítói közül kettő, és Löw Lipót, aki 1846-1850 között a rabbi széket töltötte be.7

0 Löw rabbisága alatt Pápa lett Magyarországon az ortodoxok és a neológok közti egyik leghíresebb és leghosszabb összeütközés színtere. Bírósági perek, feljelentések és bebörtönzések egymást követték a megyében, és a központi hivatalok is bekapcsolódtak a konfliktusba. Mindkét fél felhasználta a magyar sajtót és németországi zsidó újságokat, amelyek gondosan követtek minden új fejleményt. A konfliktus csak akkor csitult el, mikor Löw a forradalom után Szegedre távozott, és a hitközség visszanyerte a maga sajátos ortodox arculatát. Szinte kivétel nélkül valamennyi zsidó kaszinótag ahhoz a kislétszámú hitközségi oligarchiához tartozott, amelyik megpróbált oktatási és vallási reformokat ráerőltetni a vonakodó többségre. Ezzel szemben az ortodox ellenzéknek mindössze