Századok – 1992
Közlemények - Silber Michael K.: A zsidók társadalmi befogadása Magyarországon a reformkorban. A „kaszinók” I/113
A ZSIDÓK TÁRSADALMI BEFOGADÁSA A REFORMKORBAN 125 legelőrehaladottabb.5 5 Mint másutt, itt is egy zsidó orvost vettek fel először a szegedi Belvárosi, vagy másnéven Palánki Kaszinóba. Cájus Gábor, egy sebész, aki a zsidó hitközség vezetőségében is részt vett, 1834-ben vétetett fel, alig néhány évvel a kaszinó alapítása után. Hat évvel később, Bäsch Józsefet beválasztották az igazgatótanácsba. Mint sok más hasonló szervezet az 1848-49-es forradalom utáni évtizedben a szegedi kaszinó is ideiglenesen becsukta kapuit az 1850-es években. Mikor Palánki Kaszinó néven újraszervezték az évtized vége felé, több, mint 250 tagot számlált. 1858 és 1866 között az új kaszinó ismételten Cájust választotta elnökéül. A zsidó hitközségi elit több tagja is képviselve volt, köztük a négy egymást követő hitközségi elnök is: Ausländer Simon (1857), Politzer Salamon (1859), Bamberger Samu (1860 és dr. Singer Vilmos (1864), aki 1857-60 között tagja volt a kaszinó vezetőségének. Cájus maga is egy hitközségi elnök fia volt.56 A szabad királyi városok kaszinóiban a zsidó tagság ritkaság számba ment.57 Általában azokban a mezővárosokban, melyek nem élveztek városi autonómiát, és ahol a polgári jelenlét gyenge volt, könyvelhették el a zsidók legnagyobb sikereiket a magyar társadalom korlátainak ledöntésében. A nemesség prominens szerepet játszott ezekben a városokban; legtöbb esetben magát a várost az egyik legnagyobb arisztokrata család birtokolta, és irányítása a főurak nemesi származású hivatalnokainak kezében volt. Ezekben a városokban a nagy zsidó hitközségek domináns szerepet játszottak a helyi gazdasági életben. Három ilyen város, — Nagyvárad, Nagykanizsa, és Pápa — jó példát mutatnak a reformkori társadalmi integrációra. Nagyvárad Kelet-Magyarország egyik fő kereskedelmi központja volt, ahol a 800 zsidó a népességnek kb. 5%-át alkotta. Jóllehet a város polgári kaszinóval rendelkezett, a zsidókat a Bihari Nemzeti Kaszinóban találjuk. Ez az úgynevezett nemesi-klub „több arisztokratát tudhatott tagjai között Magyarország legbefolyásosabb régi nemesi családaiból". A kaszinót 1833-ban alapították, és 250-300 tagot számlált. Az olyan kiemelkedő liberális közéleti emberek aktív jelenléte, mint pl. Beöthy Ödöné, aki gyakran volt az igazgatótanács tagja, és akit 1848-ban elnökül választottak, biztosította a zsidók számára kedvező légkör érvényrejutását.5 8 A városban társadalmi harmónia uralkodott, melyet csak ritkán zavartak meg a polgárok.5 9 Az évek során néhány beszámoló a kaszinó „számos" zsidó tagjáról tett említést - ami kétségkívül túlzás volt. Valójában 1847-ben a 245 tagból mindössze 13 volt zsidó, ami pontosan megfelelt a város zsidó népessége arányának.6 0 Sokkal fontosabb, hogy szinte a kezdetektől választottak zsidókat a kaszinó legmagasabb rangú hivatalnokai közé. 1839-ben dr. Pollák Hermannt választották a klub alelnökének, később ismételten megválasztották könyvtárosnak és pénztárosnak. Egy másik zsidó, Reich Salamon, 1841-ben az igazgató tanács tagja volt.61 Még különlegesebbnek számított az ötvenes években dr.Gross Frigyesnek, a nagyváradi kórház főorvosának megválasztása az „arisztokrata kaszinó" elnöki posztjára. Gross igen aktív volt zsidó ügyekben mind helyi, mind országos szinten.62 Délnyugaton Nagykanizsa Nagyváradhoz hasonló szerepet játszott, mint helyi központ. Az 1830-as években a 8000 lakos 12%-a volt zsidó. A nagykanizsai közösség egyike volt azoknak, melyek legkorábban vezettek be művelődésügyi és vallási reformokat Magyarországon. Az aradi, szegedi, és később a nagyváradi közösségekkel együtt sok tekintetben jóval asszimiláltabb volt, mint a pesti. 1837-ben a keresztények
