Századok – 1991

Közlemények - Kovács László: Salamon pénzveréséről I–II/79

Kovács László SALAMON PÉNZVERÉSÉRŐL 1. Salamon magyar király (1063-1074), uralkodásának tizenegy éve, valamint talán félreállítottságának ezt követő hat esztendeje (1074-1080) alatt négy-hét érme­fajtát veretett. Pénzeivel kapcsolatban számos kérdés még ma is tisztázatlan, az aláb­biakban e kérdések felvetéséhez igyekszem régészeti hátteret teremteni. 1.1. Amikor Schoenvisner István 1801-ben kiadta magyar éremtanát, abban Sa­lamon királynak még csak három érmetípusa szerepelt,1 a Széchényi-gyűjtemény ka­talógusában viszont már négy érmefajtája kapott helyet.2 Ε fajták mindegyikének több példánya felkerült Weszerle József rajzos tábláira, foglalkozott velük Rupp Jakab4 és Réthy László is, utóbbi érmekorpuszának számain — CNH 19-225 — fogom a szó­ban forgó vereteket az alábbiakban magam is szerepeltetni (1. ábra). A századfordulót követőleg az akkor előkerült nyitraludányi érmekincset (B. VII.)6 tanulmányozó Göhl Ödön ismerte fel, hogy a CNH 22 három méretváltozata (CNH 22 átm: 17 mm, CNH 22A átm: 16 mm, CNH 22B átm: 14-15 mm) önálló ki­bocsátásnak számít, vagyis ő már hat érmefajtával számolt. Rámutatott, hogy a Réthy­féle korpuszban a CNH 19, 20, 22 sorrend valóban helyes,7 a CNH 21-gyei kapcso­latban azonban fontos megfigyelést tett. Észrevette, hogy a kincs Péter és Salamon uralkodási ideje között veretett csaknem teljes érmesorozatából a lelet 221 Salamon­érméje közül hiányzik a CNH 21, s e tényből arra következtetett, „hogy ez az érem­fajta Salamon uralkodásának későbbi éveiben veretett, és a Nyitra-ludányi lelet elása­tásakor még nem, vagy csak kevéssé volt forgalomban". Az elásás okát és időpontját Salamon e vidéken vívott 1074. évi háborúskodásával kapcsolta össze, s végezetül az­zal a feltevéssel is megpróbálkozott, „hogy Salamonnak a C.N.H. 21. sz. pénzfaja, mely e dús leletben hiányzik, 1074 után veretett, vagy került szélesebb körben forga­lomba."8 Salamon pénzverését máig legrészletesebben Hóman Bálint tárgyalta. Ér­meképeit ismertetve német hatás jelentkezését mutatta ki abban, hogy az előlapokon hazai előzmény nélkül királyfejet vagy térdig tartó királyalakot ábrázoltak, továbbá a CNH 22 hátlapján pedig a kölni veretekéhez hasonló, három vízszintes sorban tördelt feliratot alkalmaztak.9 Elfogadta Göhl Ödön véleményét, hogy a CNH 22 három vál­tozata különböző méretű verőtövekkel készült önálló kibocsátású érme, s ezeket a tí­pus alfajainak tekintette.10 Bár könyvének írásakor már két, egymásnak ellentmondó következtetés levonását is lehetővé tevő kincsleletet ismert — a nyitraludányin kívül a nyitrakorosinak is nevezett alsóhelbényit (Β. I.) —, amelyek egyikében sem kerüli elő a bizonytalanná vált korú CNH 21 típus, mégis csatlakozott Göhl Ödön álláspont­jához: „A ludányi lelet, a melyben (Salamon — K. L.) valamennyi éremfaja szerepel, arra mutat, hogy (a CNH 21 — K. L.) a legfiatalabb Salamon érmei közül, viszont a

Next

/
Oldalképek
Tartalom