Századok – 1991

Történeti irodalom - Varga Endre–Veres Miklós: Bíróság levéltárak 1526–1689 (Ism.: Hajdu Lajos) V–VI/568

TÖRTÉNETI IRODALOM 569 részlegesen megsemmisültek a tűzben, ahol az elpusztult iratanyag együttes nagysága meghaladta a 400 folyómétert. Mindezek ellenére a tudományos kutatómunka eredményesebbé tételét nagyban fogja segí­teni e leltár kiadása. Az anyag nagyjából három részre osztható. Ε három közül legjelentősebb a királyi Curia működése során keletkezett iratanyag, így a táblai jurátusok által elkészített csaknem 9000 vizsgálati jegyzőkönyv (O 4.), amely 82 csomóból áll. Ugyancsak értékesek a Hétszemélyes Tábla ülésjegyzőkönyve (O 8. sz. fond.), bár meg kell jegyezni, hogy Magyarország e legfelső bíróság 1786-ig nem vezetett protokollumot, de az 1791 és 1848 között készült 46 jegyzőkönyv nemcsak a jogtörténész számára is számos értékes adatot nyújt az ország korabeli viszonyainak megismeréséhez. Még adat-gazdagabb a Királyi Tábla 1730 óta vezetett 128 ülésjegyzőkönyv kötete (O 8 sz. fond) és főleg az 1724 valamint 1848 közötti időszak 7500 táblai perének 734 csomóban őrzött iratanyaga (O 18. sz. fond). Ebben az állagban megtalálhatók az ún. fiskus­perek iratai (amelyekben a királyi kamara felperes vagy alperes volt), de szintén a Tábla volt a fóruma az uralkodó osztály tagjai által indított örökösödési, új osztályt követelő, a nőág kizárását célzó, az ingatlan elidegenítését mások jogának megsértése miatt megtámadó, az elődök által elidegenített birtok visszaszer­zésére indított és számos egyéb ok miatt kezdeményezett ún. vagyonjogi pereknek is. Szintén jelentős számú olyan per is van a királyi Curia levéltárában, amelynek tárgya okirat hitelessége, érvényessége vagy értelmezése, kiadásának kérése - vagy éppenséggel valóságának vitatá­sa. Ugyancsak gyakoriak a hatalmaskodás miatt indult perek, amikor a nemes személy vagy birtoka ellen követtek el jogsértést (elfoglalták a birtokot, a nemest őrizetben tartották, megverték, megsebesítették stb..) és a sértett emiatt fordult bírósághoz. De számos egyéb magánjogi kérdésben is indulhatott per a királyi tábla előtt és e peranyagok nagyszerű adatokat nyújtanak a korabeü Magyarország viszonyainak megismeréséhez, sőt olykor korábbi évszázadok eseményeinek jobb megértéséhez is (hiszen a felek gyak­ran középkori okleveleket vagy egyéb értékes dokumentumokat használtak fel állításaik igazolására). A kutató számára hasonló értékes a „Befejezetlen táblai perek (O 20. sz.fond) 240 csomónyi, a „Fellebezett perek" 895 csomónyi (O 21.), valamint „Az 1808-ig be nem fejezett perek" (O 22. sz.fond) 141 csomónyi iratanyaga is. Itt főleg a 21. sz. fond csaknem 15000 pere érdemel figyelmet, tehát azok az alsóbb bírságok (megyei, szabad királyi városi törvényszékek) által megítélt ügyek, amelyek fellebezéssel jutottak fel a királyi Curiához. A tárnoki szék megszüntetése után előbb a városok ügyei kerültek ehhez a fórumhoz, később a bánya- valamint házassági perek; majd a súlyosabb (az 1791:43.tc-ben szabályozott) büntetőperek ellen benyújtott apellációk. Igaz - utóbbi külön állagba (O 29. sz.fond.) foglalták össze „Büntető perek kivonatai" elnevezéssel és ezen állag 103 csomójának iratanyaga a korszak „mélymozgá­sainak" megismeréséhez nyújt felbecsülhetetlen segítséget. Ez különösen az 1849 előtti félévszázad irataira jellemző, hiszen az egyes perek anyagában a vád és a védelem érvein, a tanúk vallomásain és az egyéb bizonyítékok értékelésén kívül megtalálhatók az alsóbbfokú és fellebbezési bíróság ítéletei egyaránt. Nem­csak politikai periratok (pl. Kossuth és Wesselényi felségsértési pere) találhatók ebben az iratanyagban, hanem olyanok is, amikor a városi vagy falusi szegénység elkeseredettsége erőszakban robbant ki és ez szolgált a per alapjául. A kúriai levéltár anyagában különleges helyet foglal el az „Archívum Josephinum" Ο 61. és Ο 62. sz.fondja, amelyek a hétszemélyes tábla (333 csomó) és a királyi tábla (255 csomó) 1786 és 1790 közötti iratait tartalmazzák. Ε valamivel több mint 4 esztendő alatt ugyanis a bírósági szervezet centralizált volt, folyamatosan működött, példás volt az iratok nyilvántartása és levéltári rendje, az állandóan ítélkező megyei bíróságokról (Judicia Subalterne) valamint a kerületi tábláktól pedig a fellebbvitel során számos ügy került fel a királyi táblához. Ugyanakkor a Hétszemélyes Táblához futottak be a bíráskodással kap­csolatos jelentések is, mert az igasszágszolgáltatás legfőbb irányító- és felügyeleti szerve ebben az időszak­ban a Hétszemélyes Tábla volt, amely maga nem ítélkezett. A bírósági levéltárak anyagának másik fontos része a nagyszombati, kőszegi, eperjesi és debreceni kerületi táblák működése során felhalmozott iratanyag, amelynek nagysága mintegy 300 folyóméter, annak ellenére, hogy a Tiszán innen (eperjesi) tábla levéltári anyaga az 1956-os tűzvész során csaknem teljesen megsemmisült. Csaknem hiánytalanok viszont a másik három tábla ülésjegyzőkönyvei (1724-től), az igazságszol­gáltatásra vonatkozó királyi dekrétumok és a levéltári matériában a táblák levelezései mellett megtalálha­tók az itt indult polgári csődperek iratai is. Csak példaszerűen: a nagyszombati táblánál ez 473, a kősze­ginél 310, a debreceninél 244 csomó. Ugyancsak külön állagot képeznek a kerületi táblák is a „Justitis Josephina" időszakának periratai (ez is több mint 300 fasciculus). Ε polgári peres iratok számos fontos

Next

/
Oldalképek
Tartalom