Századok – 1991
Tanulmányok - Tüskés Gábor–Knapp Éva: Osztrák–magyar interetnikus kapcsolatok a barokk kori zarándoklatok tükrében V–VI/517
534 TÜSKÉS GÁBOR - KNAPP ÉVA is, de — nagy vonalakban megegyezik azéval:17 8 az alaprajz kereszt alakú, a homlokzaton két nagyobb és egy kisebb, a tetőn két további kisebb torony állt, belül nyolc oldalkápolnát alakítottak ki. Az Erdődy György által építtetett kegykápolna itt nem a templomhajóban, hanem a szentélyben található, benne az oltárt felesége, Eszterházy Terézia emeltette. Ez az oltár egyben a templom főoltára, s hasonlít a máriacelli kegykápolna oltárához. A kápolna falához jobbra Szt. Benedek, balra Szt. Márton szobrát állították. A kápolnát ugyanúgy, mint Máriacellben, ezüstözött rács zárja el a templomtértől, előtte öt ezüstözött angyal lebeg a levegőben, kezükben szív alakú égő lámpást tartva. Az áldoztató korlát is a máriacelli mintájára készült, csupán fából, előtte posztamensen két nagy angyal áll, kezükben lámpást rejtő füstölővel. Koptik nemcsak a templom, hanem a kolostor és a zarándokok kegyelmét szolgáló egyéb létesítmények kialakításában is nagyvonalú nyugati mintákat tartott szem előtt. Jól mutatja ezt az a nagyméretű szignálatlan rézmetszet, amely a dömölki templomot, a kolostort és környékét látképszerűen, mintegy madártávlatból ábrázolja. A föltehetően Koptik megrendelésére, Th. Bohacz bécsi metsző által készített metszet két példányát Koptik göttweigi hagyatékában találtuk meg, melynek különleges jelentőségét az adja, hogy a rajta ábrázolt létesítmények nagyobb része az idők folyamán elpusztult, s ma már csak innen rekonstruálható.179 Minden jel arra mutat, hogy az ábrázolás nem ún. ideálkép, hanem nagyobbrészt egy már megvalósult állapotot mutat, amit a metsző csupán kismértékben egészíthetett ki Koptik eredeti elképzelései szerint. Az 1752 körül készült ábrázoláson középen áll a kelet-nyugati tájolású templom a sekrestyével, a még megvalósításra váró kincseskamrával és a két toronyaljban a templom éjjeli őrzését ellátó katonák kamrájával. Vele szemben a régi kápolnát és a szent kutat körbefogó, négyszögletes, emeletes kolostorépület látható, a kettő között kétoldalt zászlók alatt érkeznek a precessziók A templomot három oldalról öleli körül a fedett folyosószerű kerengő, amelyben a felirat szerint „a nép, gyakran több ezer személy egy nap, éjszakázhat". A templom mellett kétoldalt árnyas fák között egy-egy kút látható a zarándokok számára. A kolostorépület északi szárnya az ispotály, benne 24 cella a vendégeknek, a templom felé eső keleti szárnyban gyógyszertár, az épület déli és nyugati szárnyának találkozásánál pedig a vendégekkel foglalkozó „Tracteur" lakását jelzi az ábrázolás. A kolostor nyugati szárnya északi és déli irányban földszintes épületsorokban folytatódik, majd derékszögben megtörik és középen találkozik a templomot körülölelő „kerengővel". A déli kolostorszárnyból északi irányba kinyúló részben van a zenészek, a déli irányba kinyúló részben pedig a huszárok és darabontok lakása. Az együttesen kívül, részben abba beépülve az északi oldalon hosszan elnyúlva húzódnak a kereskedők sátorszerű elárusítóhelyei, dél felé két kerti konyha áll a zarándokok rendelkezésére. A képen ezen kívül még számos egyéb létesítmény (jégverem, pince, fürdő, konyha, sütőház, asztalosműhely, remeteség) látható, amelyek már nem elsősorban a zarándokok tömegeinek, hanem a kolostorba meghívott előkelő vendégeknek, valamint maguknak a kegyhelyet gondozó szerzeteseknek a kényelmét szolgálták. Más forrásból tudjuk, hogy a kolostor főbejáratának kapualjában, amely a templom felé eső keleti homlokzat közepén nyílott, kétoldalt falba vágott mélyedésekben padok voltak elhelyezve a kolostor vendégeinek és a szegényeknek.180 Mindez arra utal, hogy Dömölkön a 18. század második felében egy rendkívül differenciált, a különböző társadalmi réte-
