Századok – 1991
Tanulmányok - Tüskés Gábor–Knapp Éva: Osztrák–magyar interetnikus kapcsolatok a barokk kori zarándoklatok tükrében V–VI/517
532 TÜSKÉS GÁBOR - KNAPP ÉVA május 22-én, a pozsonyiak és a győriek augusztus 20-án, a szombathelyiek augusztus 21-én érkeztek.15 8 Ezek közül legnevezetesebb a jezsuiták és a Mária-társulat által vezetett pozsonyi processzió volt,15 9 melynek ünnepélyes be- és elvonulását a nyomtatott mirákulumos könyvek is megemlítik.16 0 Változó időpontban érkezik a soproniak zarándoklata,16 1 melyről a források 1746-ban megjegyzik, hogy a bosszú idő óta egyetlen évben sem jöttek, ekkor viszont kb. 600-an voltak.16 2 AII. József időszakából fennmaradt néhány nagyméretű fogadalmi kép közül több ugyancsak a magyarországi városok máriacelli kapcsolatainak jelentőségét tanúsítja így például a pozsonyiak 1654-ben felajánlott fogadalmi képe minden valószínűség szerint a rendszeres zarándoklatok kezdetének időpontját is jelzi.163 Az 1666-ban felajánlott ún. selmeci kép egy selmeci aranybányász fogadalmi ajándéka.16 4 Szeged az 1709-es pestisjárvány után egy nagyméretű képet és egy lámpát küldött,16 5 Győr az 1763-as földrengés után egy táblaképet küldött adományként Máriacellbe.16 6 A kisebb települések precesszióinak létszáma általában 50-100 fó körül mozog, nem ritka azonban a 20-30 fős zarándoklat sem. A kisebb precessziók már a 17. század végén sem mindig papi kísérettel érkeznek, ez a tendencia a 18. században tovább erősödik.16 7 A 18. század közepén megfigyelhető a máriacelli zarándoklatok lendületének hanyatlása, 1764—ben a Nagy Lajos által adományozott ún. kincstári kegykép négyszázados jubileumának évében azonban ismét több processzió érkezik Magyarországról.16 8 Az 1770-es évektől kezdve és különösen a St. Lambrecht-i apátság 1786-os feloszlatása után a máriacelli kapcsolatok jelentősége tovább csökken, a zarándoklatok azonban ekkor sem szűnnek meg teljesen, hanem a kegyhelyen mondott misékről készített feljegyzések szerint a határhoz közeli nagyobb városokra (Sopron, Kőszeg, Pozsony, Győr, Szombathely, Kismarton) korlátozódnak.169 A máriacelli zarándoklatok barokk kori útvonalára korabeli forrás nem áll rendelkezésre, pontosan ismerjük viszont a Máriacell 700 éves jubileumának évében, 1857-ben rendezett országos zarándoklat útvonalát,17 0 amelytől a kegyhely földrajzi helyzete miatt nem sokban térhetett el a 17-18. századi zarándoklatok egyik fő útvonala sem. Ekkor Scitovszky János prímás és a püspökök vezetésével a magyar nemzeti függetlenség eszméje melletti tanúságtételként Magyarországról 27 000 ember zarándokolt Máriacellbe, ami több, mint kétharmada volt a Monarchia-beli összes zarándoknak (egyedül Pozsonyból 9 000-en mentek).17 1 A Pozsonyból induló zarándoklat a Dunán átkelve egy darabig a Dunával párhuzamosan halad, majd Bécstől délre rátér a bécsiek máriacelli zarándoklatának hagyományos útvonalára, a via sacra-ra.172 Ez a kisebb kápolnákkal szegélyezett, természetes táji környezetben haladó útvonal több önálló zarándokcélként is funkcionáló helyet érint, állomásai megegyeznek a barokk kori útvonal főbb állomásaival: Maria Lanzendorf, amely a Fertő tótól nyugatra fekvő területekről érkező precesszióknak is egyik állomása lehetett, Heiligenkreuz és Lilienfeld vendégszerető ciszterci kolostorai, valamint a Josephsberg. Az 1857-es zarándoklat során a dunántúli megyék ugyanazon az útvonalon tértek vissza, mint amelyiken jöttek, a pozsonyiak azonban észak felé vették útjukat, és élve a vízi közlekedés lehetőségével, a Dunát Maria Taferlnél elérve hajóra szálltak. Ez utóbbi mozzanat egyben jelzi a zarándoklatok során megtett útról alkotott felfogás megváltozását a 19. században. A Nyugat-Dunántúl déli részéről
