Századok – 1991
Tanulmányok - Tüskés Gábor–Knapp Éva: Osztrák–magyar interetnikus kapcsolatok a barokk kori zarándoklatok tükrében V–VI/517
BAROKK KORI ZARÁNDOKLATOK, BÚCSÚJÁRÓ HELYEK 523 „magyar lázadók" a templom három oltárát lerontották és a kegyszobrot is le akarták venni, a szobor feléjük fordult, mire ők megijedtek és elmenekültek.5 4 A bécsi klarissza kolostor egyik kultusztárgya egy feszület, amely a legenda szerint Győr 1594-es török általi meghódításakor az ott eltemetett Erzsébet császárnő oratóriuma felé fordult.5 5 A bécs melletti Mariabrunn legendaanyagának magyar vonatkozású motívumainál kísérletet tettünk a legenda történeti rétegeinek szétválasztására. A kegyhelyről a helyet gondozó sarutlan ágostonrendiek által a 17. század végén kiadott mirákulumos könyv legendája a kegyszobor kútban történő csodás megtalálását 1490-ben Maximilián főherceg által Mátyás király ausztriai hadjáratával hozza összefüggésbe.56 A 18. század elején a legenda tovább bővül azzal az ugyancsak magyar vonatkozású motívummal, amely szerint a szobrot először Gizella, István király felesége találta meg a kútban, s a helyszínen kápolnát építtetett.57 így a szobor Maximiliánféle megtalálása másodikká alakult át, s ettől kezdve a Gizella-motívum szerves része a kegyhely legendájának, a szöveges forrásokon kívül58 a legendát megjelenítő olajfestmények és freskók is ábrázolják. A Gizella-motívumnak ez a feltűnése és összekapcsolódása a csodás megtalálás motívumával részben ennek korábbi meglétével, részben Gizellának a nem túlságosan távoli Tulln városában való tartózkodásával, illetve az ekörül kialakult legendakörrel hozható összefüggésbe. Ezek a példák arra utalnak, hogy az ausztriai zarándokhelyek legendáinak magyar vonatkozású motívumai általában történeti valóságmaggal rendelkeznek, amelyek aktualizálódva a legendaszerveződés sajátosságainak megfelelően összekapcsolódnak más vándormotívumokkal, és az adott helyre jellemző, a kultuszt serkentő önálló legendakör kialakulását segítik elő. A legendamotívumok közvetítésére utalnak azok a példák, amikor a különböző osztrák-magyar közös katonai vállalkozások jelentősebb eseményeit a legendák allegórikus-szimbolikus értelmezése meghatározott kegyképekkel eszmei kapcsolatba hozza. Az ellenfél többnyire a török, ritkábban a kuruc csapatok, a leggyakoribb motívum a kép könnyezése, vagy levegőben való föltűnése. így például a pócsi kép könnyezése az 1697-es hegyaljai kuruc fölkelést jelzi előre,5 9 ugyanakkor a kép, miként a győri is, a törökön aratott zentai győzelem (1697) szimbólumává válik.6 0 A könnyezés motívuma a kultuszt kiváltó döntő mozzanat a később Gyulafehérvárra került csiprováci kép esetében is, amely a korabeli értelmezés szerint az ortodox bolgárok árulását jelezte előre a török ellen I. Lipóttal szövetkezett katolikus bolgárokkal szemben.6 1 A nagyszombati könnyezés vizsgálati jegyzőkönyve rögzíti azt a motívumot, amely szerint a kép állítólag már a törökkel vívott győztes párkányi csata (1683) napján is könnyezett.6 2 A zentai csatához a győri kép könnyezése és a pócsi könnyezése, illetve lebegése mellett a szegedi kegykép föltűnése kapcsolódik.6 3 A péterváradi Havi Boldogasszony kegykép egyik legendavariánsa szerint a kép a péterváradi csata napján, 1716. aug. 5-én a törökök rémületére havasan tűnt föl,6 4 a másik változat szerint amikor Savoyai Eugén elveszettnek látta a harcot, a kép előtt könyörgött, erre sűrű hó kezdett hullani, ami eltakarta a keresztény seregeket és ezzel győzelemhez segítette őket.6 5 A kép levegőben való feltűnésének motívuma katonai eseménnyel összekapcsolódva előfordul a máriamakki képpel kapcsolatban is. Az 1737-ben végzett egyházi vizsgálatok során többek között elmondták, hogy
