Századok – 1991
Tanulmányok - Kalmár János: A Bánság berendezése az Einrichtungswerk alapján V–VI/489 - FÜGGELÉK. A Pozsonyi rendi bizottság tervezete. Az ún. „Magyar Einrichtungswerk” V–VI/500
502 A MAGYAR EINRICHTUNGSWERK 502 javasolnánk a budai prépostságnak káptalanjával együtt korábbi állapotába történő kegyes visszahelyezését (eltartását mint korábban, most is Eszékről és környékéről kellene kapnia), és ennek értelmében méltóztassék Szentséges Felséged ugyanoda 3 vagy legalább 2 kanonokkal együtt egy prépostot kegyesen kinevezni. Hasonlóképp a szerémi püspök is (akinek egyházmegyéjét már szintén megtisztították a barbárságtól), úgy véljük, amennyiben püspöki javadalmait visszakapta, ott lakjék, s szükséges jövedelmei pótlására ideiglenesen megtarthatja a közeli pécsváradi apátságot. Hasonlóképp a boszniai püspök is térjen vissza az őt megillető egyházmegyébe — amelynek nagy része a Száva és a Dráva között, Pozsega és Gradiáka körül terül el — ha megfelelő ellátást kap. A prépostságok között nem utolsó hely illeti meg a hatvani prépostságot, mely helység kétségkívül rövid idő alatt nagy mezővárossá nőné ki magát, ha a budai felügyelő8 annyira el nem venné a lakók kedvét, hogy azon kevesek is, akik ott megtelepedtek, a sok baj miatt nyugodtabb helyeket keresve el nem távoznának. Méltóztassék Szentséges Felséged ezt alkalmas pillanatban kegyesen orvosolni és erről jóságosan gondoskodni, továbbá azt lehetővé tenni, hogy a prépost is ott lakhassék. A váci püspök9 is, kötelességét nem feledve, székhelyére költözött és több mint három hónapot töltve Vácott, hozzáfogott a város elhagyatott és elpusztított templomainak helyreállításához és a maga számára valamiféle lakhely építéséhez. A püspök urat az említett budai felügyelő úr majdnem minden püspöki jövedelmétől megfosztotta, s őt mind most, mind szokás szerint régtől fogva és hasonlóan a török időkben, a maga és elődei számára beszedett tizedektől eltiltotta, s e szándékáról, hasonlóképpen lakásáról lemondani kényszerítette. Ami a visszaállításra váró istentisztelet ügyét illeti, úgy tűnik, itt is türelmet és kegyesebb alázatot kell tanúsítani. Ami pedig az esztergomi érsekséget illeti, Szentséges Felséged beleegyező kegyes akaratával, már semmi más nem akadályozza azt, hogy Esztergomot és Újvárt10 a nevezett érsekségnek visszaadják, és a majdan rendelkezésre álló pénzekből fenntartsák. lször: Mivel már egyik sem számít határvidéknek, és ha az itteni várőrség ideiglenesen eltartásra szorul, azt a Kamara segítségével mindenképpen az érsek úr11 fogja ellátni. 2odszor: Egyik sem tekinthető várnak vagy városnak, hanem inkább kőhalomnak. Újvárott a templomok csaknem romok, Esztergomban pedig a templomot és a várat az érsek úr nem kis költséggel építteti újjá. 3adszor: Két személyt, az ezredest és az élelmezési tisztet ugyanitt a Kamara költségén tartanak el, közben az egész terület szenved, pusztul, elhagyatottá válik. 4edszer: A mindkét helyen felhasznált kamarai költségeket jobb lenne más közszükségleti célokra fordítani. 5ödször: Az érsek úrnak elegendő helység maradt meg ahhoz, hogy ezekből és más jövedelmekből a kegyes emlékezetű elhunyt érsek1 2 félmillió forintján felül még háromszázezer forintot adjon és abból a beteg katonák számára Esztergomban, Budán és Pozsonyban három kórházat létesítsen. Szentséges Felséged a fent említett
