Századok – 1991

Tanulmányok - Kalmár János: A Bánság berendezése az Einrichtungswerk alapján V–VI/489

A 18. SZÁZADI BÁNSÁGI BERENDEZKEDÉS 497 werk" = Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején — Discussiones Neogradienses, 4. Szerk. Praznovszky Mihály és Bagyinszky Istvánné (Salgótarján, 1987), 159-180. 7 Tudomásom szerint elsőként Das kaiserliche Banat I. KaUbrunner, Josef: Einrichtung und Entwicklung des Banats bis 1739 (München, 1958), 15. említi ezt az összefüggést, melyről a Verwaltungsreform c. munka részletesebben szól, a Kollonich-féle tervezetet a bánsági berendezkedés mintaképének tüntetve fel: 72. Legutóbb pedig Mraz, Henrike: ,A kamarai igazgatás kezdetei a Bánátban" = Levéltári Szemlte XXXVIII/2. (1988), 30. 8 A Bánság vontakozó kiadatlan forrásanyaga ugyanis Bécsben, zömmel a Hofkammerarchivban és a Kriegers archívban található. Mraz: i.m., 28. ® KaUbrunner: i.m., 17. 10

U.o., 14. 11

Mraz: ijn., 32. 1 2

Euer Kay .und König. May. denen prioribus Dominis Saecularibus, oder nunmehr deren Successoribus die von denenselben praetendirende Bona, Jure Belli immensis Sumptibus noviter Acquisita, et Sangvine parta de Iustitia et Iure zu restituieren nicht schuldig seyen. Nichtsdestoweniger aber demselben allerunterthöningst einzurathen wären, dass Euer Kay. und König. May. zu mehrerer beförderung deroselbst aigenen dienst und höcheren Interesse in solche restitution ex pura dementia et Munificentia Regia allergnädigist willigen und Ihren Dominis Saecularibus gedeüen lassen wolten." Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, Fol. Germ. 210, fol. 62 η u U.o., fol. 65 η 14

KaUbrunner: i.m. 23. A Bánságba irányuló magyar bevándorlás csekély volt: 1716 és 1734 között mindössze két magyar alapítású faluról tud a szakirodalom. U.o., 27. (41. sz. jegyzet.) 15

U.o., 19. 16

Jordan: i.m., 25-26. (Mercy kormányzósága vége táján fejadójuk összege alapján mintegy 150-200 családra teszik a számukat. KaUbrunner: i.m., 30.) 17

KaUbrunner: i.m., 29. és Jordan: i.m., 26. ls

Arneth, Alfred: Prinz Eugen von Savoyen, Bd. 2 (Gera, 1888) 446-^47. és Jordan: i.m., 63. 19

A levél részletét idézi KaUbrunner is: i.m., 18. (21. sz. jegyzet). 20

A temesvári társaság alapítólevele kiadva = M agyar Gazdaságtörténelmi Szemle IV. (1897). 446-463. 21

Jordan: i.m., 65. 22 Kalmár János: „Seehandelspläne über Triest aus der Regierungszeit Karls VI." =Sous le signe des Lumières, dir. par Éva H.Balázs (Budapest, 1987), 32. 23

KaUbrunner: ijn., 19. 24

U.o., 30. 25

Benczédi: i.m., 155-157. 24

U.o., 156. 27

„...ad exemplum Romanorum kein discrimen nationum zwischen denen einzunembenden Völkern, ausser deren alzu remotiorum infidorum et barbarorum populorum zu machen..." Magyar Országos Levéltár Ρ 1568: Baranyai Béla hagyatéka, 7. cs., az Einrichtungswerk hiányos, tördelt korrektúrája (a továbbiakban: EW), 62-63. 28

Ld. a 12. sz. jegyzetet. 29

EW, 59. 30

Magyar Törvénytár. 1526-1608. évi törvényczikkek (Budapest, 1899), 672. 31

EW, 60. ül. 64. 32

KaUbrunner: i.m., 33. 33

U.o. 29. Erről össz-európai áttekintést nyújt Israel, Jonathan I.: European Jewry in the Age of Mercantilism 1550-1750 (Oxford, 21989), 231-236. 34

A Deutsche Kommerziensozietätnek ugyanis voltak zsidó, csakhogy németországi származású zsidó tagjai (KaUbrunner i.m., 68.), akik frissen érkeztek a Bánságba. 35

Baráti Lajos: Adattár Délmagyarország XVIII. századi történetéhez, I. köt. (Temesvár, 1893), 21. (1728. dec. 3.), továbbá Szentkláray Jenó: „Mercy kormányzata a Temesi Bánságban. Újabb részletek Délmagyarország XVIII. századi történetéhez" =Értekezések a történeti tudományok köréből ΧΧΠ/4. (1909), 138. 36

Jordan: i.m., 60. 37

EW, 77-78.