Századok – 1991
Tanulmányok - Kalmár János: A Bánság berendezése az Einrichtungswerk alapján V–VI/489
A 18. SZÁZADI BÁNSÁGI BERENDEZKEDÉS 495 A Bánság utasítást kapott a telekkönyvezés bevezetésére.5 3 Kollonichéknak is volt erre vonatkozó javaslata, mégpedig azon felismerés alapján, hogy Magyarországon a birtokosok bizalom híján nem jutottak hitelhez. Ennek oka a tervezet szerint többek között abban lelhető fel, hogy voltaképp sehol sem lehetett tájékozódni — megfelelő nyilvántartás híján — a földbirtokok törvényes tulajdonviszonyairól és az azokra táblázott terhekről, melyek ismerete nélkül nemigen mert kockáztatni senki földbirtokvásárlást vagy birtokfedezet ellenében való hitelnyújtást.5 4 « A fentiekben számba véve az Einrichtungswerk javaslatait és a 18. század eleji bánsági berendezkedés összehasonlítható mozzanatait, jónéhány rokon vonás rajzolódik ki. Ezek alapján kényelmes lenne azzal befejezni az iménti összevetést, hogy íme, sikerült bizonyítani a vonatkozó német-osztrák szakirodalomban meghonosodott azon állítást, mely szerint a bánsági berendezkedéshez Kollonichék müve szolgált volna útmutatásul.55 Úgy vélem azonban, hogy ezt fenntartással kell fogadni. Egyrészt azért, mert az adott időszak bánsági berendekedésével kapcsolatban nem tudok olyan utalásról — még csak a felhasznált szakirodalom révén, tehát közvetett úton sem —, amely közvetlenül hivatkozna a bíboros-érsek vezette albizottság beterjesztésének valamely konkrét javaslatára. Ezzel szemben több jel is mutat arra, hogy már a térség egészének visszahódítását megelőzően, Savoyai Eugén egy ideiglenes berendezkedést javaslattal fordult az uralkodóhoz, azt proponálván, hogy majd ennek tapasztalatai alapján dolgozzák ki a végleges normákat.5 6 Hasonló értelemben instruálta Mercy grófot is,57 miközben azt is megtudhatjuk, hogy a részleteket illetően őrá kívánta bízni a megoldást.5 8 Savoyai Eugén elképzelései szerint — melyekről tájékoztatta a császárt — jártak el a betelepítések során is.5 9 Ugyanő szándékozott a katonai hatóságokéval egyenrangú kamarai igazgatás felállításáról gondoskodni.6 0 És tudunk arról, hogy Mercy gróf — akit gyorsan döntő, merész, amellett kitűnő szervezési-igzgatási képességekkel rendelkező és Savoyai Eugén által nagyrabecsült személynek ábrázoltak61 —, maga is készített a Bánságra vonatkozó berendezkedést tervezetet, melyről azt állította, hogy katonai és kamarai funkciónáriusokkal való eszmecserék alapján született.6 2 Mindezek alapján úgy tűnik tehát, hogy a Temes-vidék visszafoglalásával párhuzamosan, szinte a területi növekedéssel arányban érlelődött meg olyan elvek gyakorlati alkalmazásának szándéka, melyek közül jónéhány — mint láttuk — kétségtelenül élt már az előző század végén is. Mégsem gondolhatunk ezekkel kapcsolatban a Kollonich-féle javaslat általános programként6 3 való közvetlen hatására. Éspedig nem egyszerűen csak azért, mert híján vagyunk az ezt alátámasztó bizonyítékoknak. Hanem mindenekelőtt azért, mert az összbirodalmi célkitűzések mellett az Einrichtungswerk számos területen tekintettel volt Magyarország nemzeti érdekeire, s ha sokszor fel is lépett a korszerűsítést gátló, önmagukat túlélt rendi kiváltságok ellen — amivel számos hazai kortárs heves tiltakozását váltotta ki —, mégis jóval kevésbé volt radikális több egykorú külföldi szerzőségú, ugyancsak az
