Századok – 1991
Tanulmányok - Varga J. János: Kollonich Lipót és az Einrichtungswerk V–VI/449
BERENDEZÉSI TERVEK A TÖRÖK KIŰZÉSÉNEK IDEJÉN 485 el, bűnösségét bizonyítottnak vélték. Arra is találunk példát, hogy valaki önmaga ellen kérte a vízpróbát, hogy ártatlansága ilymódon kivilágosodjék." 46 Törvényerőre azonban sohasem emelkedett, mert a rendek ősi jogaitól és a megszokott magyarországi büntetőjogtól idegen volt. - Réti IUés Elemér: A büntetőjog kodifikációjának első kísérletei Magyarországon. KoÜonics javaslata és a Novum Tripertitum. Bp. 1916. 6-7. - Mihályi Emó: Koldusországgá akarta-e tenni Kolonics Magyarországot? Pannonhalmi Szemle, 1927. 18. 47 A magyar irodalom története. II. k. 1600-1772. Főszerk.: Sőtér István. Bp. 1964. 304. - Magyar Simplicissimus. Ford.: Varjú Elemér, szerk. és bev.: Turóczi-Trostler József. Bp. 1956. 204. 48 Sokat tett a rutén unióért Joseph de Camelis, akit 1689 novemberében nevezett ki a pápa a munkácsi görög katolikus püspökség élére. 49 Illeték a magánérdekű szertartások: esketés, keresztelés és temetés elvégzéséért. 50 Az 1514:16., 1548:34. és 37. tc. hetenként egy-egy nap robotot rendelt el. Az így adódó évi 52 napot az 1553:11. tc. évi 40 napra mérsékelte, de ez a kedvezmény a gyakorlatban sohasem valósult meg. 51 A 16-17. században is működtek olyan hiteles helyek (káptalanok és konventek), amelyeknek hatásköre — mint a középkorban — az egész, akkor Királyi Magyarországnak nevezett területre (vagy annak egy részére) kiteijedt. Ezek közjegyzői teendőket láttak el, és tevékenységük a földbirtok tulajdonjog változásainak (terheléseinek) igazolását is magában foglalta. Ilyen hiteles hely volt a Nagyszombatban székelő esztergomi káptalan, amely az 1556:39. tc. értelmében országos hatáskörrel rendelkezett, és az egri káptalan, amely az 1550:63. tc. alapján a „távolabb levő tiszántúli részek" ügyeiben volt illetékes. A hiteles helyi területi hatáskör megnövekedésének egyik következménye az lett, hogy megbízhatóságuk csorbát szenvedett: munkájuk menete lelassult és megnövekedett a csalások, kijátszások száma. Csak az 1723:40. tc. szüntette meg az esztergomi és egri káptalan említett jogát, és állította vissza a régi hiteles helyek illetékességét. -Papp László: A hiteles helyek története és működése az újkorban. Bp. 1936.27-29. 52 A csehországi és az ausztriai nyilvántartás a telekkönyv csírája volt. - Bürokrácia és közigazgatási reformok Magyarhonban. Közreadja: Csizmadia Andor. Bp. 1979. 65. 53 Az albizottság csak a székeskáptalanok, mint hiteles helyek illetékességét ismerné el, a társaskáptalanokét és szerzetes rendekét nem. Ezzel elérné, hogy minden bejegyzés csupán a földbirtokterület szerint illetékes székeskáptalan nyilvántartásába kerülne bele. - Uo. 54 A katolikusoknak ekkor már volt két hazai egyetemük. Az egyik a Pázmány Péter által 1635-ben alapított nagyszombati, amely a szokásos 4 fakultás — hittudomány, bölcsészet jog- és orvostudomány — közül az első hárommal rendelkezett. A másik Kassán működött, ez Kisdy Benedek egri püspök főiskolája volt, amelyet I. Lipót 1660. évi oklevele egyetemi rangra emelt s nemcsak a nagyszombatival, hanem az ausztriai és német katolikus egyetemekkel is egyenjogúsított Ez utóbbit Kollonich Lipót nem sorolta az egyetemek közé, mert nem volt sem jogi, sem orvosi fakultása. - OL. P. 1568. Baranyai hagyaték, 7. cs. (K), 73. - Ravasz János szerk.: A magyar nevelés története a feudalizmus és a kapitalizmus korában. Bp. 1961. 25-26. 55 Magyarországon két katolikus akadémia ( a gimnáziumhoz kapcsolódó hittudományi és bölcsészeti tanfolyam) működött a 17. században : a győri 1628 óta és a budai, amelyet Széchényi György esztergomi érsek alapított 1687. március 19-én. - OL. P. 1568. Baranyai hagyaték, 7.cs. (K), 73. 56 A gimnázium öt osztályból állt, amelyet rendesen hat év alatt végeztek el a diákok, mert a legfelső osztály két évet vett igénybe. A tanítás célja az volt hogy a tanulók minél jobban elsajátítsák a latin és a görög nyelvet valamint vallási ismereteket szerezzenek, minden más tantárgy másodlagosnak számított. - OL Ρ 1568. Baranyai hagyaték, 7. cs. (K), 74. - Ravasz: im. 27. - Németh SámueL· Magyar gimnázium Sopronban, 1657-1674. Soproni Szemle. 1958. 42-43. - A közoktatásra 1. még Molnár Aladár: A közoktatás története Magyarországon a XVIII. században. I. k. Bp. 1881. és Mészáros István: Az iskolaügy története Magyarországon 996-1777 között Bp. 1981. 57 Szelepcsényi György valószínűleg az 1670-es évek vége felé alapított egy posztómanufaktúrát a Pozsony vármegyei Gombán, de az legkésőbb Kara Musztafa és Thököly Imre 1683-as Bécs elleni felvonulása idején megszűnt - Heckenast Gusztáv szíves közlése. 58 A kereskedelem belső akadályaira jellemző, hogy 1695-ben Erdélytől Győrig egy szarvasmarha után 55 címen fizettek vámot. Vámoltak a földesurak, a városok, a kamarai tisztviselők és a katonák. -Takáts Sándor: Külkereskedelmi mozgalmak hazánkban I. Lipót alatt. 1. közi. MGtSz. 1899. 346-347. 59 Magyarországon és Erdélyben több alkalommal pusztított pestisjárvány: 1679-ben, 1690-92-ben és 1698-ban. ^Ekkor már Bécs és Alsó-Ausztria is rendelkezett ilyen, ún. „Infections-Ordnung"-gal; az előbbit 1679-ben, az utóbbit 1680-ban adták ki. - OL Ρ 1568. Baranyai hagyaték, 7.cs. (K), 81.
