Századok – 1991
Tanulmányok - Varga J. János: Kollonich Lipót és az Einrichtungswerk V–VI/449
482 VARGA J. JÁNOS A Bizottság azt a feladatot kapta, hogy az „Einrichtungswerk" Camerale fejezetében már körvonalazott elképzelés alapján rendezze a birtokügyeket Magyarország mindazon részein, amelyek egykor a Hódoltsághoz tartoztak, illetve közvetlenül a török uralma alatt állottak. A Bizottság kettős feladatot látott el: felszólította a birtokosokat, hogy igazolják, milyen jogcímen bírják földjüket, és meghatározta a birtok értékének 10 százalékát képező fegyverváltság („ius armorum") összegét, amelyet azok tartoztak megfizetni, akik igazolták tulajdonjogukat. Ellenkező esetben le kellett foglalnia a jószágot a kincstár számára.91 Kollonichék reformterve a Rákóczi szabadságharc éveiben feledésbe merült. Csak a szatmári béke (1711) teremtette meg a feltételeket ahhoz, hogy szellemisége újraéledjen. A magyar rendek és a király (1711-től III. Károly) kiegyeztek egymással, és az ország erőit az újjáépítés szolgálatába áhították. Az 1712-15-ös országgyűlés a reformjavaslatok, de főként a reformbizottságok kiküldésének időszaka volt. Tizenkét bizottságot hoztak létre, amelyek közül a legfontosabbak az igazságszolgáltatással, vallásüggyel, közigazgatással, hadüggyel és a gazdasági kérdésekkel foglalkoztak. Az 1715:24. tc.-ben létrehozott Rendszeres Bizottságra (Systematica Commissio) bízták a „Systema politico-oeconomico-militare" elkészítését. Nem tudjuk, hogy a Bizottság tagjai felhasználták-e munkájukhoz az „Einrichtungswerk"-et, de az bizonyos, hogy a tervezet egyes elgondolásai továbbfejlesztve megjelentek az 1722-es Systemában, sőt az 1723. évi törvénycikkekben meg is valósultak: így a végrehajtó hatalommal felruházott kormányszék gondolata a Helytartótanács felállításáról és működéséről szóló 97., 98., 101. és 102. tc.-ekben, a bírósági szervezet reformja a Kerületi Táblák, mint elsőfokú bíróságok létrehozását elrendelő 30. tc.-ben, de törvény szabályozta a betelepítést (103. tc), a kereskedelem és a közlekedés fejlesztését, továbbá az ipar támogatását is (116., 117., 121. és 122. tc.). A Systematica Commissio törvénybe iktatott javaslatai, mint a 17. század végi magyar rendi tervezetek és a Kollonich Lipót nevéhez fűződő „Einrichtungswerk" örököse, lezárták azt a korszakot, amelyben a török teljes kiűzése utáni helyzettel szembenéző ország vezetői, a központi hatalom és a rendek, kísérletet tettek Magyarország talpraállítására. Az 1723. évi törvények hűen tükrözik és összegzik a három évtizedes reformfolyamat eredményeit, s utat nyitnak a 18. század második feléhez, amikor a Habsburg uralkodók — elsősorban II. József — a felvilágosult gondolatok jegyében igyekeztek Magyarországot a Duna menti monarchiához kötni, immár szorosabban, mint ahogyan azt Kollonich Lipót bíboros érsek és munkatársai a török kiűzésének időszakában elképzelték. JEGYZETEK " Jelen közlemény az „Einrichtungswerk des Königreichs Hungarn" című forráskiadvány bevezető tanulmányának része, amely az itt bemutatott reformtervezetek mellett részletesen ismerteti többek között Patachich Boldizsár: „Proiectum de noviter instituenda reipublicae Hungaricae administratione quantum legibus patriae minus disconveniret" (1699-1700), Tüzes Gábor: ,,Π Governo dell' Ongaria. L' anno 1701" és az 1722-ben készült „Systema politico-oeconomico-militare" elgondolásait is. Elemzésüket és az „Einrichtungswerk"-kel való összahasonlításukat azonban itt hely hiányában mellőznünk kellett. 1 OL Ρ 1568. Baranyai Béla hagyaték, 7. cs. 4. f. 2 Uo. szn.
