Századok – 1991
Közlemények - Kabdebó Tamás: A magyar–ír párhuzam és Arthur Griffith magyar történeti forrásai III–IV/309
ARTHUR GRIFFITH MAGYAR TÖRTÉNETI FORRÁSAI 323 Összegezve: Griffith — a magyar ügy szószólójaként, hazai történészekre és népünkkel rokonszenvező külföldi megfigyelőkre támaszkodva forrásul — hiteles képet alakított ki egy közép-kelet-európai országról, túlzott derűlátása ellenére is;79 ti. a rendelkezésre álló adatok legkedvezőbb megvilágításába helyezésével olyan pozitíven láttatta a magyarokat, ahogyan ők történelmük tükrébe pillantva sohasem láthatták magukat. Ezen túlmenően pedig Justice Lennon méltatásával értünk egyet: „Az ír politikai röpiratok történetében aligha létezik az övénél nagyobb hatású mű."80 Kétségtelen, hogy politikai célokra használta fel a történelmet. De politikatörténetet írni már eleve annyi, mint egy bizonyos kortársi szempontot érvényesíteni azoknak az eseményeknek és nézeteknek a kiválasztásában, amelyek az adott történelmi korszakot hivatottak felidézni. Griffith összegzései ugyanazokra a kritikus pontokra koncentrálnak, amelyekkel történész kortársai is az első helyen számoltak. Ezek a magyar történelem szempontjából létfontosságú tényezők az ír eseményeknek is meghatározói. Meg kell jegyeznünk, hogy a Feltámadás egymást követő kiadásait a British Museum könyvtára a „Magyar történelem - Függelék" címszó alatt katalogizálta, ami egyúttal a mű történelmi hitelességének elismerése. Griffith életrajzírói (O Luing, Lennon) a Feltámadás fogadtatásáról szólva kiemelik az egyik legkorábbi, a műben foglaltak továbbgondolását sürgető választ, Tom Kettle-ét, aki nyilvánosan felteszi a kérdést; ,Járható-e számunkra a magyar út?"81 Ugyanezt feszegeti — mint levelezésükből kiderül — Alice Milligan és Terence McSwiney is.82 A magyar stratégia adaptálásából született új Sinn Fein-nek McSwiney véleménye szerint Wolfe Tone politikai hitvallását, ill. annak alapeszméjét kell magáévá tennie, azét a Wolfe Tone-ét, aki „Nagy-Britannia és Írország kapcsolatában az utóbbi nyomorúságának forrását látta, és ezért minden erővel e viszony felszámolásáért küzdött."83 McSwiney úgy vélte, hogy Griffith-nek a United Irishman hasábjai kínálta nyilvánosságot az elszakadás érdekében kell kamatoztatnia. Ennek megfelelően 1905 márciusa és júliusa között84 Griffith publikált is egy cikksorozatot „az irányelv átültethető voltáról - függelék a Magyarország feltámadásához,"85 Griffith sorra veszi az 1782-es alkotmány törvényességét, a Háromszázak Tanácsát (ezeknek az irányelveknek a napi politikába való átültetése várt megvalósításra), az amerikai pénzügyi támogatás kérdését, a felállítandó Tanács anyagi bázisának és egy jól működő nemzeti államigazgatási rendszernek a megteremtését. Griffith külön kitért rá, hogyan bénult meg a közigazgatás az együttműködést megtagadó magyar államhivatalnokok miatt a passzív ellenállás időszakában. Részletesen foglalkozott a nemzeti döntőbíróságok, az ipari vállalkozás és a likvidtőke kérdésével. Szerinte a megyei tanácsok támogatásával megalakult és sikeresen működő Magyar Nemzeti Bank is Kossuthot igazolta. Ami a külpolitikát illeti, az ír csapatokat sürgősen ki kell vonni Dél-Afrikából, és egyáltalán, erőszak nélkül, passzív ellenállás útján az egész jelenlegi gépezet megakasztható.86 (Kiemelés jelen cikk szerzőjétől.) Az év végére Griffith barátai (akiket D. P. Moran87 a Leadertől gúnyosan a „naiv magyar vonal" gyűjtőnévvel illetett) az újólag alapított Sinn Feinben követendőnek fogadták el a magyar politikát. A Sinn Feinről szóló legelső röpirat bevezetőjében Griffith ezt írta: „Kifejtettem abbeli meggyőződésemet, hogy a magyarok által követett politika Ausztriával szemben (1849-1867) egyszerre volt a nemzeti ön-
