Századok – 1991
Tanulmányok - Makkay János: Az uráli–finnugor őstörténet néhány kérdése az indoeurópai őstörténet szemszögéből I–II/3
26 MAKKAY JÁNOS vei nevezte már a 10. században is a magyarságot (Hungari, Ungar, Hungaryen, Hongrois, Ugri, Qgre, Çgre, Vçgre, Vugre), talán, de nem teljesen bizonyítottan egy 5-6. századi onogur népnév alapján, amellyel a mértékadó bizánci források csak nagyon ritka esetekben nevezték Árpád törzsszövetségét és közvetlen elődeit: őket ugyanis a legtöbbször türköknek — τοΰρκι — hívták.Nem tudunk arról, hogy ezzel a — csak feltételesen bizonyított — (on)ogur > ugri etc. származtatással kapcsolatban felmerült-e már a Strabón idejében az Istros mellett élő, nomád pásztor- és földmívelő népnek a neve: Ουγοι (Strabón VII 3, 17), amely egy szarmata-kori hangváltozás miatt: -gr- > -rg- egy iráni ugra- alakra vezethető vissza, „erős", „hatalmas" jelentéssel.100 Elvégre az onogur törökök éppúgy nem magyar nyelvűek voltak, mint az iráni ourgoL Az egyik, az indoeurópai népek őstörténetévei-történetével kapcsolatos modell tehát megengedhetővé teszi, hogy a hagyományos honfoglalás-modellünket, valamint László Gyula „kettős honfoglalás"-elméletét feladva, helyettük egy, jóval 895 előtt, a kései avar korral kapcsolatos etnikai-nyelvi honfoglalásról és egy 895 körüli, a magyar állam megalapításához vezető foglalásról beszéljünk. Egy ilyen modell nyitva hagyja annak lehetőségét is, hogy az Árpád vezette államalapító honfoglaláskor a hétmagyar törzsek szövetségében finnugor, azaz 'lőmagyar nyelvet beszélő népesség is érkezett az új hazába. Ennek megvitatásához azonban el kellene tudni dönteni, hogy „a Konstantinos Porphyrogennetosnál felsorolt magyar törzsnevek közül (valóban) csak kettő, Megyer és Nyék bizonyíthatóan magyar, míg a többi török...", vagy pedig „...a Nyéki és a Medzseri mellett a Kürtii, a Kerti és a Készé magyar eredete is komolyan számításba jöhet.", bár „...ez a körülmény... e törzsek nyelvi-etnikai mivolta tekintetében... mindenesetre indifferens."10 1 Lehet, hogy a származtatás kérdésének eldöntése valóban közömbös, a bizonytalanság azonban azt mutatja, hogy az Árpád vezette államalapító honfoglalás-, illetve a 8-9. század nyelvi-etnikai vizsgálata korántsincs lezárva. A jelentős bizonytalanságot a legjobban az mutatja, hogy a késő avar kori szarvasi tűtartó rovásfeliratát Róna-Tas András török nyelvűnek tartja, Vékony Gábor szerint archaikus varázsszöveg (kései ős)magyarul, végül Harmatta János e kettő között találta meg a megoldást: „a tűtartó két keskenyebb oldalfelületén... török nyelvű felirat foglal helyet", míg a „tűtartó két szélesebb oldalán gyakorlatlanabb kéz... magyar nyelvű feliratot vésett be."10 2 JEGYZETEK * Tanulmányunk az 1990-ben Debrecenben tartott, VII. Finnugor Kongresszus alkalmából írott előadásunk — New aspects of the localisation of the PIE-PU/PFU homeland, their contacts and frontier between the Baltic and the Ural in the Neolithic — némileg kibővített, és a magyar olvasó számára kissé átalakított változata. Könnyen belátható, hogy alábbi jegyzeteinkben a burjánzóan gyarapodó nemzetközi tudományos irodalomból csak a számunkra legfontosabbakat, legújabbakat, vagy — sajnos — hozzáférhetőeket idézhetjük. 1 M. I. Finlcy: Ancient culture and society. Early Greece: and the Bronze and Archaic Ages. London, 1979, 16-17. " C. Renfrew: Archaeology and language. The puzzle of Indo-European origins. London, 1987, 70, 163, 204.
