Századok – 1991
Tanulmányok - Makkay János: Az uráli–finnugor őstörténet néhány kérdése az indoeurópai őstörténet szemszögéből I–II/3
20 MAKKAY JÁNOS Α számos lapp etnogenezis-elmélet között, amelyeket Hajdú Péter foglalt öszsze,79 van olyan, hogy a lappok elődei „valamely ősi arktikus nép nyelvét beszélték" (P. Ravila), a protolapp egy ismeretlen, jégkorszakbeli európai nyelv lehetett (Κ. B. Wiklund), a „protolappok" más nyelven beszéltek, s a finn- volgai korban kezdték elsajátítani déli szomszédaik nyelvét (Hajdú P.), esetleg ez az arktikus nép beszélte volna az U alapnyelvet (E. Lagercrantz). Egy további lehetőség szerint a ma a protofinn-lapp dialektusának számító lapp nyelvcsere eredménye, sőt az U-in belüli belső nyelvcseréé, amennyiben a protolappok eredetileg szamojéd nyelven beszéltek.80 A néhány legújabb elmélet egyike-másika úgy látja, hogy a lapp csak a bronzkorban vált el a finntől. 1 Bonyolult elgondolást dolgozott ki Chr. Carpelan, amelyben egy eredeti — nem U? — protolapp i.e. 3000 előtt nyelvcserével még a proto-finn kor előtt FTJ lett, majd ismét megkezdte elválását a finntől i.e. 1000 és 500 között.82 Antropológiailag leginkább lappnak tekinthető (azaz alacsony termetű, erősen pigmentált és rövidfejű) emberek vérének gén vizsgálatai szerint a lappok sok- sok szempontból különböznek az északnyugat-európai népektől, és ismét más jellemzőket tekintve a többi finnugor nyelvű néptől is. Más jellemzőik keleti (de a mongoloidoknál hiányzó) sajátosságok, továbbiak pedig nyugat felé mutatnak. Asummázat szerint a lappok ősei etnikai tömbök peremén élő törzsekből rekrutálódtak.8 3 Végül Schouwvlieger úgy tartja, hogy a lapp FU nyelv, a protofinn-től vált el, elsősorban nem nyelvi, hanem társadalmi és gazdasági folyamatok következményeként.8 4 Ha visszalapozunk a protolapp- lapp genezissel kapcsolatban több alkalommal említett lehetőségekre, akkor látható, hogy a régészet mindegyik nyelvtudományi megoldáshoz tud szolgáltatni régészeti „bizonyítékot". Emiatt Hajdú Péterrel kell egyetértenünk: „olyan rejtélyt jelent ez az őstörténeti kutatásban, amelyet a jelenlegi eszközökkel felderíteni nem lehet."84 8 Röviden összefoglalva: 1. modellünk régészeti érvei nem támogatják, sőt, szinte kizárják az indo-uráli hipotézist. 2. PIE-PU alapnyelvi érintkezésekre a legutóbbi 20 ezer évben nem kerülhetett sor. Ennek megfelelően igen szegényes az a kölcsönzött vagy közös szóréteg és más sajátságok, amelyek egy ilyen PU-PIE közötti érintkezésre utalnának.8 5 A PU azonban nem elsősorban időrendi okokból nem vett át hatásokat a PIE alapnyelvből,86 hanem azért nem, mert a PIE őshaza, mint egység, sohasem volt határos PU vagy éppen PFU területekkel (illetve ha igen, akkor egy beláthatatlan múltban), hanem csak két, sőt inkább egy dialektus-csoportja (I. a sztyeppi indoiráni térség). 3. A PIE őshaza és az indoiráni dialektus-terület sohasem terjedt ki Ázsiáig az Urál és a Káspi tenger között (még a sztyeppen sem!). A keleti sztyeppre eljutó legelső IE törzsek i.e. 2000 körül és azt követően már a szétvált indoiráni dialektusai voltak (Andronovo-kultúra). Ennek megfelelően a protoszamojéd IE nyelvi kapcsolatai csak fejlett iráni átvételek lehetnek, és még a protoszamojéd-indoiráni alapnyelv közötti kapcsolatok is kizárhatók. Ez egészen pontosan megfelel a nyelvtudományi adatoknak.87 4. A PU szétválása PFU és PSZ ágakra (dialektus-kontinuumokra) valószínűleg az Urál mentén, minden jel szerint már a mezolitikum előtt megtörtént. A protosza-
