Századok – 1991

Közlemények - F. Font Márta: II. András orosz politikája és hadjáratai I–II/107

132 F. FON T MÁRTA formájában gyümölcsözőnek bizonyultak. A sikertelen hadakozás után ismét vissza­tért Magyarországra András herceg és Szugyiszlav is. Úgy véljük, Szugyiszlavnak ugyanúgy lehettek birtokai Magyarországon, mint az 1210-es években szereplő Vla­gyiszlavnak. Az sem kizárt, hogy Szugyiszlavot családi kötelékek is fűzték Magyar­országhoz.25 6 András herceg távozása után sem stabilizálódott Danyiil helyzete Halicsban, mi­vel csak a bojárok egy része támogatta. Egy év leforgása alatt több összeesküvést is szőttek ellene: Alekszandr Vszevologyics (Danyiil unokatestvére), akitől Danyiil el­vette Beizet és Peremislt is, állt a halicsi ellenzék élére. A legaktívbb Danyiil-ellenes csoport a Molibogovigyics nemzetség volt, majd egy Voldrisz nevű bojárt említ név szerint az évkönyv, de összesen huszonnyolc összeesküvőről tud. Az összeesküvők fészke Peremisl volt, de innét 1231-ben Alekszandrt ismét elkergették, aki ekkor Ma­gyarországra jött Szugyiszlavhoz.257 1231 első felében a magyarországi állapotok nem kedveztek egy halicsi hadjá­rat megindításához. A politikát irányítók körében ismét hatalmi átrendeződés zajlott le: visszatértek azok, akik II. András új berendezkedésének támogatói voltak. A bir­tokvisszavételek — azaz Béla herceg politikai kurzusa — nem voltak sikeresek. Nőtt az elégedetlenség, ami 1231 tavaszán a megújított Aranybulla kiadásához vezetett.258 Az 1231. év második fele látszott alkalmas időpontnak a Halicsba induláshoz. Ε hadjárat esetében nem tudjuk elfogadni Hrusevszkij kronológiáját. Ő ugyan­is — és nyomában Pasuto — 1232-re valószínűsíti András hadba szállását.2 Az 1232-es esztendőben az előző évi Aranybulla nyomán felszínre tört az egyházi elége­detlenség. Róbert érsek kimondta az interdictumot (1232. február 25.), de még a ta­vasz folyamán augusztus 20-ig felfüggesztette. Az év második felében érkezett Ma­gyarországra Pecorari Jakab pápai legátus. Mindezekkel számolva nem valószínű, hogy egyidejűleg vállalkozott volna a király olyan jelentős erőket megmozgató had­járatra, amelyben rajta kívül két fia is részt vett. A katonai sikerek is azt támasztják alá, hogy a magyarok létszáma jelentős volt: sikeres ostrommal foglalták el a Szan mellett fekvő Jaroszlav városát, megszerezték Halicsot, majd Vlagyimir alá vonultak. Itt kerülhetett sor a béketárgyalásokra, amelynek eredményeként András herceg visszakapta Halicsot, Alekszandr pedig eredeti „otcsináját", Beizet és Cservenyt.24 Ε hadjáratról, nevezetesen Jaroszlav ostromáról kapunk információt néhány ki­rályi oklevél narratiójából, amelyekben birtokokkal honorálják Dénes hercegi, Nána királyi lovászmester érdemeit, valamint Jakab fia Jakab sebesülését. Ekkor léphetett kapcsolatba1 András herceg és környezete a csernyigovi Mihaillal, aki 1230-ban Nov­gorodból visszatérve24 8 energikusan kezdett hozzá Kijev megszerzéséhez. Vele szem­ben a kijevi Vlagyimir Rurikovics pedig Danyiillal fogott össze.24 9 Nem tartjuk elfo­gadhatónak Tolocsko nézetét, hogy Danyiil ekkor a polovecek elleni küzdelem és a belháborúk megfékezésének élharcosa lett volna.25 0 Hatalmi harc folyt továbbra is. András herceg mellett jelentős haderő maradhatott, mert nem védekezésre rendezke­dett be, hanem támadást indított. A támadás iránya a Szlucs folyó menti Beloberezs­je volt, ahol a Kijevbe érkező Vlagyimir seregétől vereséget szenvedett.25 1 A hely­szín a Kijevhez tartozó területek és Volhinia határán ekkortájt elkülönülő Bolohovszkaja zemlja25 2 arra utal, hogy a támadást Mihaillal szövetségben indíthat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom