Századok – 1991
Közlemények - F. Font Márta: II. András orosz politikája és hadjáratai I–II/107
114 F. FONT MÁRTA 2. sz. táblázat Az Ipatyjev-krónikacsaládhoz tartozó évkönyvek összetétele 1. a Poveszty vremennih let (az orosz őskrónika harmadik redakciója 2. a kijevi évkönyv 1118-1198/99 3. a halics-volhiniai évkönyv 1200-1292. Az 1., 2. és 3. alapján készült a 14. század elején az az évkönyv- szerkesztmény, amely az Ipatyjev krónikacsalád szövegeiben maradt fenn. Ipatyjev évkönyv 15 század eleje (ez az alapszöveg) Hlebnyikov-féle (javított) másolat a 14. század elejéről vele megegyező szövegű, de javítatlan másolat a Pogogyin-féle kézirat 16. század második fele latinbetűs Krakkói átirat a 18. századból átdolgozott Jermolajev-féle másolat 3. Az orosz évkönyvek közül a számunkra legfontosabb forrás a halics-volhiniai évkönyv, amely az Ipatyjev kódex hamadik része, a benne elbeszéltek középpontjában a Halicsban és Volhiniában történtek állnak, ez a kutatás számára régi evidencia.9 1 Az Ipatyjev kódex első két részétől különbözően a halics-volhiniai évkönyv szövegét csak a kódexcsaládhoz tartozó kéziratok tartották fenn (ld . 2. sz. táblázat), ezért tartalma más krónikacsaládokban csak nagyon kevéssé tükröződik. Egyes részei tartalmi hasonlóságot mutatnak az első novgorodi évkönyv és a Voszkreszenszki évkönyv bizonyos részeivel, ám ezek nem feltétlenül a feljegyzések továbbkerülésének útjáí mutatják, inkább a krónikások párhuzamos ismereteiről árulkodnak egy-egy fejedelem több helyszínen való érdekeltségéről. A novgorodi első évkönyv esetében Msztyiszlav Udaloj az a fejedelem, aki mindkét területen jelen van, novgorodi fejedelem volt 1210-1215 és 1216-1218 között, Halicsban pedig 1219-1227-ben uralkodott.9 2 A Voszkreszenszki évkönyv hasonló adatai pedig a szmolenszki Rosztyiszlavicsokról szóló hírek miatt bukkanhattak fel, valamint a Kijevben uralkodó Msztyiszlav Romanovics Sztarij (1212-1223) és Vlagyimir Rurikovics (1223-1235-1238) környezetéből származhatnak.9 3 A halics-volhiniai évkönyv Ipatyjev-kódexbeli szövege egy lényeges dologban eltér a többi változattól, nevezetesen abban, hogy egyedül az itt olvasható szöveg van évekre „felbontva". Ebből adódnak olyan aránytalanságok, hogy az apróbb részletekre is kiterjedő elbeszélés fonalát időnként megszakítják „üres" évek, bizonyos évszámok mellett a „nem történt semmi", „csend volt" megjegyzések olvashatók. Nyilván-