Századok – 1991
Közlemények - Kovács László: Salamon pénzveréséről I–II/79
98 KOVÁCS LÁSZLÓ 4 Rupp Jakab: Magyarország ekkorig ismeretes pénzei lerajzolva, történeti 's pénztudományi kútfők után megmagyarázva. Buda 1841, 18-25, Rupp I-IV. nemű Salamon-érméi = CNH 19, 20, 22, 21. 5 Réthy 1899, 12-13, vö. 1. jegyzet! 6 Utalás a katalógusra! I Göhl Ödön: Salamon-korabeli éremlelet Nyitra-Ludányban. NK 7 (1908) 103-104 (a továbbiakban Göhl 1908). 8 Golil 1908, 103-104. 9Hóman Bálint: Magyar pénztörténet 1000-1325. Budapest 1916, 194-195 (a továbbiakban Hóman 1916). 10 Hóman 1916, 198, 225. II Hóman 1916, 205-206. 12 Hóman 1916, 206, 225, 227: 1. jegyzet. A CNH 19A-ról no. 194, 208, 212, 224. 13 Hóman Bálint e számításoknál saját átlagsúly- méréseinek eredményeitől — Hóman 1916, 208-211. — eltérő, Salamon elődeinek pénzeiével egyeztetett állagsúlyokkal — vö. Hóman 1916, 216, 2>8, 224-225. — dolgozott, ezek ismeretében a 226. oldalon lévő táblázatának minden adata utánaszámolható. Az átlagsúly csökkenéséből az ezüsttartalom s az ezüstérték csökkenése következett, de a pensában bemutatott értékvesztés bizonyításához fel kellett tételeznie, hogy a hagyományos pénzlábú CNH 19, 22 és 21 esetében 60, míg a könnyebb pénzlábú CNH 20, 22A, 22B esetében 80 db tett ki egy pensât: Hóman 1916, 226-227. 14 Hóman 1916, 228. 15 „Szinte természetes, hogy atyja halála után Salamon, vagy inkább német gyámjai, tekintettel a körülményekre és politikai helyzetére, kénytelenek voltak a pénzlábat erősen csökkenteni. Első kibocsátása a Corpus 19. szám 0,6925 gr.-os állagsúlyával még atyja nyomdokain jár, de fokozatosan leszáll, és utolsó, legelterjedtebb pénzének, a Corpus 22. számnak 219 lemért darabjának átlagsúlya már csak 0.4964 gr. Béla, kinek országrésze a legszorosabb gazdasági kapcsolatban állott az anyaországgal, területén fenntartotta Endre haláláig annak nehéz pénzlábát. Mikor a trónra került, és a királyságban Salamon könynyebb pénzláb szerint kezdett pénzt verni, nagy károsodás nélkül Béla se tarthatta fenn I. Endre nehezebb pénzlábát, és királyi címmel kisebb értékű pénzt bocsátolt ki. Ez a Corpus 16. számú +BELA REX köriratú (a hátlap nem változik) 0,5120 gr.-os dénár, értéke megfelel Salamon 20., 21. és 22. számú pénzei átlagának = 0,5206 gr.-nak.": Jeszenszky Géza: A vezérek pénzverése. NK 40 (1941) 25 (a továbbiakban Jeszenszky 1941). 16 Unger Emil: Magyar éremhatározó. I. Budapest 1958: a 19A és a 22A-B változatokról nem vett tudomást, s az ő U 8-11. típusa = a CNH 1$, 20, 22, 21 típussal! 17 Lajos Huszár: Münzkatalog Ungarn von 1000 bis heute. Budapest 1979, 34. Az Ő H 14-17. típusa = a CNH 19-22. típussal. 18 Kristó Gyula: A 11. századi hercegség története Magyarországon. Budapest 1974, 89, 93., és uo. 30. jegyzet. 19 „...a veretek súlya igen eltér egymástól, és csökkenő tendenciát mutat: 0,67, 0,49, 0,60, 0,41, 0,37, (0,57, 0,36) gramm. A veretek egymásutánja a leletegyüttesekből csak hozzávetőlegesen állapítható meg; a két utolsó véréiből olyan kevés maradt fenn, hogy elhelyezésük bizonytalan.": Györffy György: Az új társadalmi rend válsága. Trónküzdelmek. MoT 1. Budapest 1984, 873 (a továbbiakban Györffy 1984). Az átlagsúlyok a Hóman 1916, 208Λ208. oldalon lévő táblázat megfelelő adataiból kerekítettek, s az alábbi típussorrendet adják: CNH 19, 20, 22, 22A, 22B (21, 19A). 20 Györffy 1984, 872-873. 21 Szőke Béla Miklós-Vándor László: Pusztaszentlászló Árpád-kori temetője. FontesArchHung Budapest 1987, 78 (a továbbiakban Szőke-Vándor 1987). 22 vö. Györffy 1984, 881-886; Györffy György: A magyar állam megszilárdulása. MoT 1. Budapest 1984, 896-897; Képes Krónika (Chronicon Pictum). Budapest 1964, 116-132. fejezet. 23 Eva Kolníková: Obolus mhvych vo viasnostredovekjrch hroboch na Slovensku. SlovArch 15 (1967) 191, 198 (a továbbiakban Kolníková 1967). A 123: 22. feloldása: 123. sír: Salamon CNH 22 típusú érméjével. 24 5: L-31 (feloldása: 5. sír: I. László CNH 31 típusú érméjével) 23: L-25, 52: L-26. Kiss Attila: Baranya megye X-XI. századi sírleletei. MhkÁtl 1. Budapest 1983, 44-50 (a továbbiakban Kiss 1983).
