Századok – 1990
Tanulmányok - Engel Pál: A 14. századi magyar pénztörténet néhány kérdése I/25
PÉNZTÖRTÉNETI PROBLÉMÁK A 14. SZÁZADBAN 91 kövesse.30 4 Ebből az következett, hogy a 76 garasos (erdélyi pondusos) márkát két forintnak véve, egy forint 38 garast ért. Mivel pedig, mint láttuk, a kis dénárral számított százas forint 25 garasos volt, 4x25, azaz 100 garast lehetett számítani egy fizetőmárkára. Ez magyarázza a már említett 100 garasos dénármárka erdélyi előfordulásait a 14-15. század fordulóján. A dénárforintok korával lezárul a korai magyar pénztörténet utolsó fejezete. A 14. század ezen a téren bővelkedett változásokban és újdonságokban. Szinte a szemünk előtt fejeződik be az a nagy jelentőségű folyamat, amely az archaikus fizetési formák, az „ezüstrúdvaluták" eltűnésével a vert pénz egyeduralmához vezetett. Ugyancsak figyelemmel kísérhettük, mint szorul háttérbe 1350 után a márka mint számítási egység az egész ország területén az aranyforinttal és a számítási forinttal szemben. Ennek megnyilvánulása az a jelenség, hogy az 1370-es évek végétől a helyi forgalomban is dénárforintok tűnnek fel a hajdani garasmárk^k helyén. De 1370 után már az is egyre általánosabb, hogy a márkát egyszerűen a forint négyszeresének tekintik, tekintet nélkül a helyi márkák között fennálló különbségekre. Ennyi előzmény után a 15. század új korszakot indít el a pénzszámításban: a forintok és a budai számítás kizárólagos uralmát. (Ezt érdemben nem módosítja az a tény, hogy a nyugati határszélen továbbra is bécsi dénáríöntban volt szokás számolni.) A fordulatot az 1405. évi II. dekrétum 7. cikkelye hozta meg. Megszűntetve „az ország némely részén csalárdul kitalált kisebb forintok számítását", elrendelte, hogy ezentúl a forintot csak aranyforintban vagy 100 új dénáros forintban 305 szabad számolni. A rendelkezés, eltérően a városi dekrétumnak a mértékekre vonatkozó határozatáról, nem maradt papíron. Zsigmond uralkodásának végén már egész Magyarországon kizárólag forintban és királyi dénárokban - nyugaton olykor bécsi dénárokban - számolnak, a garasszámítások és a helyi dénárforintok kora véget ért. Rövidítések A forráshelyek idézésében Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza (Bp. 1963—) c. művének közismert rövidítéseit követtem, amennyiben ott megtalálhatók voltak. Egyéb rövidítések: Békefi: Pásztó=Békefi Rémig: A pásztói apátság története. Bp. 1898. C. N. H.=Réthy László: Corpus Nummorum Hungáriáé. II. Vegyesházi királyok kora. Bp. 1907. DF=Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai fényképgyíjtemény. DRH.=Decreta regni Hungáriáé. Gesetze und Verordnungen Ungarns 1301-1457. Edd. Franciscus Döry et al. Bp. 1976. Fejérpataky=Fejérpataky László: Magyarországi városok régi számadáskönyvei. Bp. 1885. MZSO.=Magyar-zsidó oklevéltár. Szerk. Friss Ármin et al. Bp. 1903-1938. 31,4 duo floreni auri ... currant et habeantur pro una marca denariorum (DF 269 111). Zemplénben már 1361-ben előfordul ez a számítás (marcam duobus florenis computando. Dl. 5060). 305 Computationem autem seu numerationem florenorum in regno nostro currentium hoc modo duximus limitandum, quod omnibus numeris dictorum florenorum minoribus in nonnullis regni nostri partibus, uti agnovimus, abusive adinventis, prorsus abolitis in quarumlibet rerum et bonorum emtionibus et venditionibus aller numerus florenorum non dicatur, nec computetur, nisi fiorenus aureus veri, boni et iusti ponderis, vei aller fiorenus per centum novos denarios computatus (DRH 221).
