Századok – 1990

Dokumentumok - Vida István: Nagy Ferenc „meghallgatása” az amerikai külügyminisztériumban 1947 júniusában V–VI/787

846 DOKUMENTUMOK 55. Tud-e mondani bármilyen más példát a szovjet beavatkozásra Magyarország belső ügyeibe a Szviridov tábornokkal és a szovjet hatóságokkal fenntartott napi érint­kezései folyamán? A június 22-i feljegyzésben erre nézve eseteket sorol fel. Washington, D.C. 1947. június 26-án. toknak. A köztársasági elnök kívánságára a párt vezetőségének három tagja, Balogh István, a párt főtitká­ra, Or! u la y Gyula vallás- és közoktatási miniszter és Jékelyi László, az elnöki hivatal főnöke mentek el el­sősorban Rákosi Mátyáshoz, a helyettes miniszterelnökhöz és a baloldali blokk képviselőjéhez a kérdés meg­tárgyalására. Rákosi Mátyás látszólag nem volt ellene a tervnek, de a maga részéről aggályát fejezte ki, hogy az oroszok a jelölést nem fogják elfogadni, majd udvariasan vállalkozott arra, hogy a küldöttek részé­re terminust eszközöl ki Puskin követnél. Telefonon érintkezést keresett a követtel, vele orosz nyelven be­szélt — amit a küldöttek egyike sem értett —, s utána közölte, hogy este 11 órára Szviridov altábornagy­nál fogadják a kisgazdapárt küldötteit. A három kiküldött közül Ortutay Gyula az esti találkozóra már nem ment el, okul hozván fel, hogy őt Rákosi Mátyás hfvta meg Dinnyés Lajossal, Dobi Istvánnal és Mihályfi Ernővel vacsorára. Szviridov altábornagynál ezek szerint Balogh István és Jékelyi László jelentek csak meg, ahol őket Szviridov altábornagy Gruber százados tolmács jelenlétében fogadta. Puskin nem voltjelen; Szvi­ridov közölte, hogy más irányú elfoglaltsága akadt. A kisgazdapárt küldöttei előadták kívánságukat. Szviri­dov azt válaszolta, hogy ő a misszió helyettes vezetője csupán, a kérdést tovább fogja teijeszteni a marsall­hoz. Ők — az oroszok — nem kívánnak beleavatkozni a magyar miniszterelnök személyébe, de már eleve kizártnak tartja, hogy erre a pozícióra Oltványi Imre megfelelő legyen, mert őt a marsall nem tartotta meg­felelőnek már mint pénzügyminisztert, úgy sem, mint bankelnököt, aligha szolgálná az orosz barátság és közeledés gondolatát, ha ilyen névvel kísérleteznénk. Tanácsként elmondta, hogy annyi más kisgazda mi­niszter van, hát miért nem keresünk valaki mást. A kiküldöttek jól tudtuk, hogy a már régen hangoztatott Dinnyés neve az, amire az altábornagy gondol, mert hiszen Dinnyés Lajos, aki alaptermészeténél fogva di­csekvő és fecsegő ember, napokkal előbb telekürtölte az országot, hogy ő a baloldali blokk és az oroszok új miniszterelnök-jelöltje. Amikor tehát Szviridov arra kérte a kiküldötteket, sorolják fel a kisgazda minisz­tereket, bár erre közöttük előzetes megbeszélés nem volt, a kiküldöttek Dinnyés nevét nem említették meg. Szviridov altábornagy láthatólag igen erőlködött azon, hogy ezt a nevet ne ő mondja ki. Minthogy azonban többszöri felszólítására, hogy nincsen-e valaki más kisgazda miniszter, tagadó választ kapott, hirtelen eszé­be jutott Dinnyés neve, ő maga vetette fel, rögtön hozzátéve, hogy Dinnyés teljes bizalmukat bírja. A kis­gazda kiküldöttek kijelentették, hogy a kisgazdapártban Dinnyésnek talaja nincs, s a párt jelölését nem fo­gadná el. Ezzel eltávoztak, és Szviridov megígérte, hogy másnap közli a választ. Reggel a köztársasági el­nök, akinek a kiküldöttek beszámoltak eljárásukról, fogadta a pártok vezetőit, és Dinnyés Lajos ennek ered­ményeként előzetes megbízást kapott tőle a kormányalakításra. A történelmi hűség kedvéért meg kell mon­dani, hogy kevés ehhez hasonló megbízás történt a világon. A köztársasági elnök ugyanis a kisgazdapárt ve­zetőinek jelenlétében közölte a dezignált új miniszterelnökkel, hogy nem akarta kormányalakítással meg­bízni, nem tartja alkalmasnak rá, legfeljebb harmadiknak jöhetett volna számításba, dehát ha a helyzet így adódott, megbízza, s figyelmezteti, hogy ha feladatának meg tud felelni, s az ország nyugalmát biztosítani tudja, elévülhetetlen érdemeket szerez — ellenkező esetben az egész ország gyűlöletét fogja megnyerni. A miniszterelnök válasza magabízó és egész működése alatt tapasztalt színészi alakítás volt. Kijelentette, hogy tudja, mire vállalkozik, s azt jobban és eredményesebben fogja megoldani, mint elődei. Az új miniszterel­nök dezignálása után érkezett meg az elnöki hivatalba Gruber százados, Szviridov altábornagy magyar szár­mazású tolmácsa, aki közölte, hogy a marsall melegen támogatná Dinnyés Lajos miniszterelnökségét, ami már ekkor, függetlenül a hírtől, bekövetkezett. Az orosz beavatkozás ez esetben is aligha vitatható." (Az eredeti Hőgye Mihály /USA/ tulajdonában.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom