Századok – 1990
Dokumentumok - Vida István: Nagy Ferenc „meghallgatása” az amerikai külügyminisztériumban 1947 júniusában V–VI/787
DOKUMENTUMOK 831 Másnap reggel (május 30-án) szállodámban felkeresett Gordon követ, és elmondotta, hogy Balogh István miniszterelnökségi államtitkár telefonált neki Budapestről, közölvén, hogy a kormány nevében telefonál. Arra kéri a követet, mondja meg nekem, hogy a leghelyesebb lenne, ha ártatlanságom hangoztatása mellett még Svájcból beadnám a lemondásomat. Gordon követ megkérdezte Balogh Istvántól, hogy ha én elindulnék Budapestre, el tudnék-e oda zavartalanul jutni. Balogh István azt felelte némi habozás után: lehetséges, hogy haza tudna jutni a miniszterelnök úr, de már az úton felléphetnének zavaró körülmények. Közölte még Gordon követtel, hogy szeretne velem is telefonon beszélni. Erre én délben a követségre mentem, ahol Balogh István államtitkár telefonon valóban fel is hívott. Elmondotta, hogy a párt politikai bizottságának is, a kormánynak is az a véleménye, hogy leghelyesebb, ha még Svájcból elküldöm a lemondásomat. Erre én azt kérdeztem: elhiszik-e Budapesten azokat a vádakat, amelyeket ellenem a szovjet által megküldött vallomások mutatnak? Balogh István azt felelte, afelől nyugodtan alhatom. Azt mondtam Balogh Istvánnak, hogy bár a vádakat aljas koholmánynak és nevetséges állításoknak tartom, el tudom képzelni, mi lehet a helyzet pillanatnyilag Budapesten, nem szeretném a magyar nép szenvedéseit még inkább fokozni, hajlandó vagyok lemondásomat megfontolni a következő feltételek mellett: 1/ Öt éves László fiamat küldjék utánam, 2/ dr. Kapócs Ferenc titkáromat bocsássák szabadon, és engedjék ki Svájcba, 3/ az egész ügyet úgy tárják a közvélemény elé, hogy becsületembe ne gázoljanak bele, 4/ Hives Henrik kabinetfőnökömnek hazaérkezése után ne történjen baja, 5/ mivel akkor még nem tudtam, hogy a washingtoni követségünknek mi lesz az elhatározása, azt követeltem, hogy a washingtoni követségen működő fiamat küldjék szabadságra. — Politikai kijelentéseket nem tettem, mert nem tudtam, hogy akkor már Budapesten senki sem volt ura a politikai ígéreteknek. Kijelentettem még Baloghnak, hogy kikötéseim teljesítése esetén lemondólevelemet csak akkor adom át, ha fiamat a svájci határon átvehetem. Én ezután a magyar kormánnyal tovább nem tárgyaltam. Tudomásomra jutott azonban, hogy Gordon követet Rákosi Mátyás felhívta Budapestről, s azt kérte tőle, jelentse, hogy én a berni követségen beadtam lemondásomat. Gordon kijelentette, hogy ezt nem teheti, miután ez nem felel meg a valóságnak. Időközben a Magyar Távirati Irodának megjelent egy jelentése, amely szerint én Bernben lemondtam miniszterelnöki állásomról. Gordon követ felhívta Tildy Zoltán elnököt, s figyelmeztette arra, hogy a Távirati Iroda jelentése nem felel meg a valóságnak. Tildy ingerülten kijelentette, hogy ő a Távirati Iroda jelentését mértékadónak tekinti, s eszerint jár el. Május 31-én az elnök, Dinnyés Lajos,11 8 eddigi honvédelmi minisztert nevezte ki miniszterelnökké. Rákosi Mátyás újból felhívta Gordon követet, és utasította, küldje el a jelentést az én lemondásomról, s ezt az utasítást tekintse parancsnak, akár igaz, akár nem. Erre Gordon elküldött egy olyan jelentést, hogy megjelentem a berni követségen, s állásomról lemondtam. 118 Dinnyés Lajos (1901—1961) — középbirtokos, kisgazdapárti politikus. 1931 -t<51 1939-ig parlamenti képviselő. 1946-tól az FKgP PB tagja. 1947. márc. 14- tői 1947. szept. 24-ig honvédelmi miniszter. 1947. máj. 31-től miniszterelnök.
