Századok – 1990
Dokumentumok - Vida István: Nagy Ferenc „meghallgatása” az amerikai külügyminisztériumban 1947 júniusában V–VI/787
814 DOKUMENTUMOK Önkormányzati választások Régi követelése volt pártomnak, hogy az egész országban meg kell tartani a községi és egyéb önkormányzati választásokat, s a kérdés felvetésének időszerűsége elkövetkezettnek látszott. Egy beszédemben bejelentettem, hogy a közeljövőben a törvényhozás elé kerül a mezőgazdasági érdekképviseleti törvény, az amnesztia- törvény és az internálások revíziójának rendelete. Bejelentettem azt is, hogy előkészületben van az önkormányzati választási törvény. Szviridov altábornagy magához kérette az érdekképviseleti törvénytervezetet és az amnesztia- tövénytervezetet, hosszú ideig magánál tartotta, majd magához kéretett, és közölte velem, hogy ezeknek a parlament előtti tárgyalásához nem járul hozzá: az amnesztiának nincs még itt az ideje, az érdekképviseleti törvény pedig olyan intézményt kíván felállítani, amely iránt ő nincs bizalommal. A mezőgazdasági érdekképviseleti törvényt nem a földművelésügyi miniszter terjesztette a nemzetgyűlés elé, miután éppen a munkaközvetítés kérdésében nem jött létre megegyezés a pártok között, hanem a kisgazdapárt indítványaként Kiss Sándor képviselő6 terjesztette be. Valószínűnek látszik, hogy Szviridov altábornagyot nemcsak a törvényjavaslat tendenciája ingerelte, hanem az a körülmény is, hogy a kisgaz-70 dapárt többségi tudata folytán került a nemzetgyűlés elé. Az amnesztia-javaslatot Ries miniszter már elkészítette. A javaslat úgy szólt, hogy minden politikai elítélt amnesztiát kap, aki két évnél nem hosszabb időtartamra lett elítélve. Kívánságomra belevette még a javaslatba az igazságügyminiszter azt is, hogy büntetésidejének felét el kell engedni annak, aki két évnél több, de öt évnél nem hosszabb időre szóló büntetést kapott. — Szviridovval nagyon hosszú, éles, személyes vitám volt a két javaslat törvényerőre emelkedésének megakadályozása miatt. Az amnesztia-javaslatnál végül is gyermekes tanácsokat adott, hogy pl. a köztársasági elnök egyénenként adhasson kegyelmet olyan elítélteknek, akik nem a demokrácia ellen elkövetett bűncselekmények miatt lettek elítélve. Ezt nyilvánvalóan úgy értette Szviridov, hogy ha a kommunista gyömrői gyilkos rendőröket elítéli a bíróság, azoknak adhasson kegyelmet a köztársasági elnök. így Szviridov mind a mai napig megakadályozta a két törvénytervezet törvényerőre emelését. Az internálás revíziójáról szóló rendeletet azonban a belügyminiszterrel kiadattam, s így körülbelül 13 000 internáltból mintegy 10 000 nyerte vissza szabadságát.71 69 Kiss Sándor (1918-1982) — tanár, kisgazdapárti politikus. 1943-45-ben a Teleki Pál Tudományos Intézet munkatársa. Ifjúsági vonalon részt vett az ellenállási mozgalomban; 1944 decemberében a nyilasok elfogták, de sikerült megszöknie. A felszabadulás után, 1945 legelején belépett a kisgazdapártba. 1945. májusától a Magyar Parasztszövetség igazgatója. 1945. nov. 4-tól nemzetgyűlési képviselő, 1946-ban tagja az FKgP Politikai Bizottságának. 1947 elején a Magyar Közösség összeesküvése kapcsán koholt vádak alapján letartóztatták, és három évre ítélték. 1956. nov. 4. után emigrált. 70 Lásd részletesebben: Balogh Sándor: A mezőgazdasági érdekképviselet és a koalíció 194-D1946. Agrártörténeti Szemle, 1973. 3-4. sz. 319-347. old. 71 Az újabb kutatások szerint 1946 februárjában csak Budapesten az internáltak száma 16 949 főt telt ki, zömük volksbundista és különböző szélsőjobboldali — nyilas, nemzetiszocialista, irredenta — párt tagja volt. Számuk azonban már 1946 márciusától kezdve rohamosan csökkent, 1946 októberében már csak
