Századok – 1990
Dokumentumok - Vida István: Nagy Ferenc „meghallgatása” az amerikai külügyminisztériumban 1947 júniusában V–VI/787
DOKUMENTUMOK 791 már június 3-án javasolta, hogy — hasonlóan a Kovács Béla letartóztatása után 1947. március 5-én, majd 17-én küldött jegyzékekhez — forduljanak a SZEB szovjet elnökéhez, és javasolják egy háromhatalmi (angol, amerikai és szovjet) testület felállítását a Magyarországon történtek kivizsgálására. Ha ezt a Szovjetunió elutasítja, akkor Magyarország ügyét terjesszék az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé, és tűzessék a közgyűlés napirendjére.1 7 Az újabb amerikai tiltakozó jegyzéket — Marshall külügyminiszter, Vandenberg szenátor, illetve Truman elnök jóváhagyása után, az angolokkal folytatott előzetes konzultációkat követően — G. H. Weems tábornok 1947. június 12-én átnyújtotta Szviridovnak, a SZEB alelnökének.18 A válasz nem lepte meg az amerikaiakat, a szovjet fél elutasította a közös vizsgáló bizottság felállításának gondolatát.1 9 A Szovjetunió kelet-európai politikájának elítélését és megbélyegzését célzó ENSZ-akció volt az, amely az amerikai diplomácia számára Nagy Ferencet fontossá tette. Jól tudták ugyanis, hogy a volt magyar miniszterelnök információi és tanúvallomása perdöntő lehet, ha az ENSZ-ben a magyar ügyet tárgyalják. Ezért a State Departmentben elhatározták, hogy Nagy Ferencet Washingtonba hozatják. Marshall június 6-án közölte Harrisonnal, hogy a külügyminisztériumnak nincs kifogása az ellen, hogy Nagy Ferenc családjával az Egyesült Államokba utazzon, a berni követség adja ki a vízumot számára, s szervezze meg az utazást. Nagy Ferencet tájékoztassák, s amennyiben nincs pénze, a State Department kifizeti a repülőjegyet.20 A külügyminisztérium vezető munkatársainak 9-i értekezlete, amelyen Acheson, Charles Bohlen és George Kennan mellett az új külügyminiszterhelyettes, Robert A. Lovett is résztvett, jóváhagyta a korábbi döntést, és egyetértett azzal, hogy „Nagy Ferenc volt miniszterelnöknek meg kell engedni, hogy az Egyesült Államokba jöjjön".21 Amíg az amerikai utazás előkészítése folyt, felmerült, hogy Nagy Ferenc tegyen rövid látogatást Angliában. A kezdeményezés nem tőle, hanem a korábban környezetéhez tartozó Szabó Tamástól származott, aki a fajvédő titkos szervezet, a Magyar Közösség- beli tagsága miatt kénytelen volt a londoni magyar követségről távozni. A brit külügyminisztérium azonban, főként belpolitikai okok miatt, húzódozott. Nem akarta, hogy baloldali körökben az a benyomás keletkezzék, hogy az angolok állnak Nagy Ferenc mögött, akinek hívei nyíltan beszéltek egy „szabad magyar kormány" megalakításáról. Tartott ugyanakkor attól is, hogy mit szól majd a jobboldali magyar emigráció a kisgazdapárti politikus londoni megjelenéséhez.2 2 A külügyminisztérium 17 FRUS. . 1947 . IV.k. 308-309. J. D. Hickerson feljegyzése a külügyminiszter számára. 1947. jün. 3. 18 FRUS. 1947. IV.k. 318-318. old. Marshall külügyminiszter a budapesti amerikai követségnek, 1947. jün. 10.; NA.RG.59.Gen.Rec. of Stale Dept. Dec. Files. Box. 6644.86400/6- 1247. D. F. Bigelow ügyvivő távirata a külügyminiszternek. 1947. jún. 12. 19 FRUS. 1947. IV.k. 320-321. old. Szviridov jegyzéke Weems tábornokhoz, 1947. jún. 14. 20 NA.RG.59.Gen.Rec. of State Dept. Dec. Files. Box. 6644.86400/6-647. Marshall távirata a berni amerikai követségnek. 1947. jún. 6. 21 FRUS. 1947. IV.k. 163-164. A Secretary of States Staff értekezletének jegyzőkönyve. 1947. jún. 9. 22 Public Record Office (London) FO. 371174.R.8123. Szabó Tamás levele M. O. Hayhez. 1947. jún. 8.; M. O. Hay és Counvill feljegyzése.
