Századok – 1990
Tanulmányok - Pintér István: A két munkáspárt külpolitikai koncepciói a Horthy-korszakban V–VI/708
746 PINTÉR ISTVÁN szenvet keltsenek", s ezzel „a szövetséges fegyveres erőknek hátrányt, az ellenségnek előnyt okozzanak".125 1942 őszén a párt általános helyzetelemzése a Sztálingrád alatti vereség előjeleként értékelte a németek és szövetségeseik defenzívába kerülését, s úgy vélte, hogy ez felgyorsítja a nyugati szövetségesek harci elszántságát is, az állandóan halogatott második front megnyitását, és a megszállt országokon belül az antifasiszta harc fellángolását. A fasiszta tömb katonai versége körvonalainak kibontakozásával egyidejűleg lazulni fog a tengelyt összetartó erő, és nőnek az ellentétek is. Úgy ítélték meg. hogy ebben a helyzetben a magyar kormány feladata az lenne, hogy leválassza az országot Hitler oldaláról, teremtse meg azokat a belső feltételeket, amelyek átvezetik az antifasiszta koalíció oldalára.126 A voronyezsi, illetve a sztálingrádi vereség után a KMP kifejtette, hogy „a háború döntő szakaszába lépett". Fennáll a veszélye, hogy a nyugati hatalmak hadműveletei miatt délről is kialakul egy „balkán front", s ezzel Magyarországot közvetlenül is elérheti a háború. Ezért szorgalmazta a KMP, hogy a demokratikus és Hitler-ellenes erők összefogásával — a Kállay-kormánnyal, de főleg nélküle — meg kell teremteni az „azonnali különbéke" feltételeit, s megakadályozni az ország esetleges német megszállását.127 * A német hadsereg Sztálingrád alatti súlyos veresége és a nyugati hatalmak afrikai sikersorozata, a Kállay-féle hintapolitika kibontakozása után az SZDP-ben két irányban erősödött fel az útkeresés. Egyrészt a Hitler-ellenes ellenzéki pártok együttműködési készsége — főleg a Független Kisgazdapártnak a szociáldemokratákkal való kapcsolatépítése — megnövelte azok politikai súlyát a bel- és külpolitikában egyaránt. Másrészt maga Kállay, illetve a tőle balra álló erők is ismét számoltak a szociáldemokraták lehetséges külpolitikai szerepével. Ez is összefüggött azzal, hogy a nyugatiakkal folytatott titkos tárgyalásokon nem egyszer hivatkoztak rájuk is. A pártban így megerősödött azoknak a tábora, akik a megváltozott körülmények között nagyobb bel- és külpolitikai mozgásteret követeltek a mozgalom számára, sürgették, hogy a kormány tegye lehetővé az SZDP „régi külföldi összeköttetéseinek felhasználását". Buchinger megfogalmazásában: mind a háborúból való kiválás, mind a jövő Magfarország szempontjából fontos hangsúlyozni, — mondotta —, hogy nemcsak a nagyhatalmak, hanem az azok politikáját meghatározó belső erők, mindenekelőtt a szervezett munkásosztály sem hagyhatók figyelmen kívül. „Készen állunk arra, hogy ezeknek az erőknek áramkörébe Magyarország érdekében bekapcsolódunk. Ez pedig a külföldi munkáspártokkal való kapcsolat megteremtése nélkül aligha lehetsé-125 Szabad Nép, 1942. április. 126 A dokumentumokat lásd: Orbán László: Ifjúság, értelmiség, szocialista kultúra. (Összeállította: Pintér István) Kossuth Könyvkiadó, 1981. 63-79. o. 127 Dokumentumok... 1935-1945. 128 PI Arch. 696. f. 24. és 32. <5. e.
