Századok – 1990
Tanulmányok - Engel Pál: A 14. századi magyar pénztörténet néhány kérdése I/25
PÉNZTÖRTÉNETI PROBLÉMÁK A 14. SZÁZADBAN 61 Azt, hogy jól számoltunk, a tizedszedők maguk igazolják azzal, hogy 1340-ben Mikes bán dénáraiból 618 márkát és 70 dénárt (= 123 670 d) 1457 aranyforintra váltottak át.13 6 Egy forint ekkor 15 cseh garast ért, az összeg tehát 21 855 garassal volt egyenlő. Ebből egy Mikes-féle dénár ezüstértékére 0,6199 g-ot kapunk (21 855 x 3,5077/123 670), ami csupán egy ezrelékkel több annál, amit előzőleg kiszámítottunk. Az 1330-as években találkozunk a Mikes-féle dénárok „duplikált", azaz megfelezett változatával is, amelyet „kis bécsinek" is neveztek. Ebből nem öt, hanem tíz tett ki egy magyar garast.13 7 Ebből kiszámítható, hogy 0,30692 g színsúlyú volt és — mint „bécsi" jelzője utal rá — nyilván 2/3 finomságú ezüstből verték, igy a nyerssúlyát 0,46038 g-ra kell tennünk. Létezett ekkoriban egy még kisebb váltópénz is, amely a jelek szerint Mikes pénzének nagyjából a negyedét, a „kis bécsinek" pedig a felét érte, és húsz tett ki belőle egy magyar garast.13 8 Az 1330-as évek végén a pápai tizedszedők „fehérvári aprópénz" néven emlegették, amiből úgy látszik, hogy ott verték és főleg a Dunántúlon forgott. Ezüstértéke 0,15346 g lehetett. Megkísérelhetjük felbecsülni a többi korabeli banalis ezüstértékét is. Az ország nyugati felének számos vidékén hat bánival számították a garast: 1338—42 között ez volt a budai márka hivatalos számításmódja,13 9 és ezt követték az esztergomi egyházmegyében.14 0 Szintén ez volt érvényes a szegedi főesperességben.14 1 Magyar garasban számítva ez a szintén banalisnak nevezett pénz 0,51154 g (3,06922/6) ezüstsúlyú volt. Ugyanebben a báni dénárban fizettek Baranyában is, ahol a helyi számítás szerint hat penzát tett ki a márka.142 136 1340: 618 marcas cum 70 denariis monete Misbani, computatis 200 denariis pro una marca, et fuit vendita dicta pecunia seu commutata pro 1457 florenis auri (Vat. I/l. 420). Ugyanebben az évben 22 márkát ugyanebből a pénzből Velencében 46 aranyért adtak el (uo. 421), mert az aranyforintnak ott kb. 12%-kal magasabb volt az árfolyama. (Ld. a 4. fejezetben. Egy ft-ra az első esetben 84,88, a másodikban 95,62 dénár jut.). 1339 körül egy pápai adószedő 460 db-ot számított belőle egy márkára, bizonyára „nehéz" bécsi márkára (7 marcas cum banalibus, pro qualibet marca cum 11 pensis computando et media; Vat. I/l. 402). Ld. a következő jegyzetet is. 137 parvi denarii ... parvi Viennenses vocati et duplicati banales dicti, 10 pro grosso (Vat. I/l. 3027, vö. Hóman: PT. 382). 1339 körül 23 penzát (920 db-ot) számoltak belőlük egy márkára (parvi Wiennenses, Vat. I/l. 402), amin csakis a Dunántúlon is elterjedt „nehéz", azaz bécsi márkát érthetjük. 138 1342: 5 pense cum dimidia parvulorum denariorum de Alba Regali (Vat. I/l. 428), ugyanerről a tételről alább: vendite fuerunt pro 11 grossis Ungaricis (Vat. I/l. 431). 1340-ben s 1341-ben valamivel jobb az árfolyama. 1340: 13 márka és 3 pensa parvulorum Viennensium ára 17 arany volt. (Vat. I/l. 420); 1341: 36 pensas parvulorum denariorum de Alba Regali, que vendite fuerunt pro 4 florenis auri et 6 grossis Ungaricis (Vat. I/l. 428). Az első esetben 17,38 (5320/306), a másodikban 18,46 (1440/78) kisdénár jut egy magyar garasra (1 ft=18 garas). 1,9 1338: marce Budenses ... 6 banales pro grosso et 56 grossos pro marca (Vat. I/l. 417). 140 1338: 56 grossos pro marca ... sex banales pro grosso (Vat. I/l. 411). 1338: 6 banales pro grosso et 60 grossos pro marca computato (Vat. 1/1.415—416). 142 1 3 40: solvit pro ... episcopo Quinqucecclesiensi 100 marchas ad numerum civitatis et diocesis eiusdem, videlicet 48 grossos pro marca computando in banalibus, que faciunt marcas Budenses 71 marcas et 24 grossos (Vat. I/l. 417). A hat penzát 48 garasnak véve egy garasra ugyan öl dénárt számítottak (5x48=240), mint Szlavóniában, de az átszámításból kiderül, hogy a dénár valójában egyhatod bu-
