Századok – 1990
Tanulmányok - Engel Pál: A 14. századi magyar pénztörténet néhány kérdése I/25
56 ENGEL PÁL Emiatt a probléma kezelése nem éppen könnyű. Kiváltképpen zavarosak Erdély pénzviszonyai, ahol helyi márkasúlyok voltak használatban, és a pápai tizedszedők az 1330-as években igen sokféle számítási móddal és pénznemmel — köztük „régi" és „új" báni dénárokkal — találkoztak. A labirintuson nemrég Györffy György próbált áthatolni egy demográfiai jellegű problémán dolgozva,10 7 majd Szűcs Jenő behatóan foglalkozott az egész kérdéskörrel.10 8 Szűcsnek éles elméjű nyomozással sikerült a leglényegesebb kérdésekre választ találnia, annak ellenére, hogy Hóman több téves számadatával kellett küszködnie. Minden kétséget kizáróan bebizonyította, hogy Erdélyben még az 1330-as években is bőséggel forogtak jó minőségű báni dénárok, amelyek magas ezüsttartalmuknál fogva alkalmasak voltak finom ezüstben történő fizetések lebonyolítására.10 9 Ami talán még ennél is fontosabb, tisztázta, hogy a báni dénároknak sajátos erdélyi számítása — „latonként 11 dénár", illetve „12 dénár" — nem különböző verettípusokra, hanem ugyanarra a „jó" báni dénárra vonatkozott, és annak különböző számítási módjait tükrözte, amiket az erdélyi márkasúly helyi használata tett szükségessé.11 0 A még hátralévő kérdések megoldása azonban már csak Hóman hibás számadatainak revíziója után lehetséges. Ezek közül a cseh garasok értékét már meghatároztuk. Nem kevésbé fontos revideálni Hómannak a báni dénárok pénzlábára vonatkozó megállapításait, mert enélkül a kor pénzviszonyai végül is érthetetlenek maradnak. Hóman az első hibát a báni dénárok előképéül szolgáló II. András-kori friesachi dénárok súlymeghatározásában követte el. Nem vette figyelembe, hogy a forrásaiban világosan kétféle, egyaránt márkának nevezett friesachi ezüstsúly szerepel. Az egyikre (1207—1245) pontosan öt fertőt, azaz 200 friesachi dénárt számítottak annak megfelelően, hogy korábban, a 12. században 4 fertó, azaz 160 dénár tett ki egy márkát.11 1 A másik friesachi márka ugyanekkor 245 dénárt (1242— 44), illetve 272 dénárt ( 1257)ért.11 2 Hóman helyesen határozta meg az első márka súlyát 224.49 g-ban (azaz a bécsi márka 4/5-ében), de összekeverte a másodikkal. Tévesen úgy vélte, hogy 107 Györffy i. m. 145 skk. 108 Szűcs Jenő: Szlavóniai báni dénárok Erdélyben. Kereskedelemtörténet a pénztörténet tükrében (1318-1336). Századok 120 (1986) 591-638. 109 Szűcs i. m. 598 skk. Ezek azonban, mint látni fogjuk, az 1323-tól vert, 0,875 finomságú királyi báni dénárok voltak, neri pedig, mint Szúcs gondolta, a IV. Béla-kori súlyú és finomságú eredeti báni dénárok. 110 „A 11 és 12 pro lottone értékmegjelölés tehát nem kétféle pénzt takar, hanem ugyanazon pénz elhelyezkedését háromféle számításban." (Szűcs i. m. 611.) 111 1207: marca Frisacensis monete ... V fertones valeant unam marcam puri argenti: 1245: pro XX marcis Frisacensium monete, quorum fertones quinque marcam faciunt in argento ponderis Frisacensis (Hóman: PT. 79, 2. jegyzet). 112 1242: marcas 14 Frisacensis monete in tali valore, quod quinque denarii uni libre 1=240 d.] superadditi numerate marcam puri argenti valeant ponderis Frisacensis: 1244: marca denariorum Frisacensium, quorum unum talentum [=240 d.] et quinque denarii marcam faciant puri argenti (Hóman: PT. 293, 2. jegyzet): 1257: pro viginti marcis argenti ad pondus Frisacense seu 34 marcis denariorum tantumdem valentibus (Hóman: PT. 79, 4. jegyzet). 20 M=5440 d, azaz 1 M=272 d.
