Századok – 1990

Tanulmányok - Engel Pál: A 14. századi magyar pénztörténet néhány kérdése I/25

PÉNZTÖRTÉNETI PROBLÉMÁK A 14. SZÁZADBAN 51 Az arany ára 1344 után Európa-szerte drasztikusan lezuhant. Hóman, aki a jelenségre felfigyelt, valószínűleg joggal tulajdonította ezt annak a magyar „a­ranydömpingnek", amit Erzsébet királyné itáliai útja eredményezett.9 5 Az aranyár esése a „hivatalos" forintkurzusra is kihatott. 1345-ben a kamara 84 dénárban állapította meg a forint átváltási árát,9 6 ami az 1342. évi közel 20 cseh garasos forintárral szemben már „csak" 17,5 garasos árfolyamnak felelt meg.9 7 1348-ban a budai márka ennek megfelelően négy aranyforintot ért (4 x 17,5 = 70),9 8 és 1355-ben országszerte ugyanezen az áron, 21 új magyar garasért adták-vették a forintot.0 9 Ami a piaci aranyárat illeti, ugyanebben az időben Graus adatai szerint a cseh garas forintárfolyama így alakult:100 1345: 1 aranyft = 16,256 gs.(?) 1347: 1 aranyft = 12 gs. 1352: 1 aranyft = 12,5—13 gs. [1350 k.]: 1 aranyft = 12,8 gs. Ezt kiegészíti az a vatikáni adat, amely szerint 1351-ben az aranyforint Nyugat-Magyarországon 90 magyar dénárt ért.10 1 Ha ez a dénár azonos volt Lajos 1344-től vert dénárjával, akkor a következő eredményt kapjuk: 1 budai márka = 70 cseh garas = 504 magyar dénár (1344—51) 1 garas = 504/70 = 7,2 dénár (1344—51) 1 aranyft = 90 dénár = 90/7,2 = 12,5 garas (1351) ami jól egyezik a Graus által közölt 1352. évi, illetve a 14. század közepéről való garasárfolyam-adatokkal. Mint látható, a 17,5 garasos kincstári kurzus a piacinál jelentősen, mintegy 35—40%-kal magasabb volt, a kamara tehát továbbra is az aranyár manipulálásával igyekezett növelni aranykészleteit. A piaci forintárfolyam 1353—1366 közötti alakulása egyelőre homályban van. Van néhány adat, amelyből — legalábbis Ausztriában — ezekben az években stabil 14,4 cseh garasos árfolyamra lehet következtetni. 1360-ban 3 schillinget10 2 és 6 dénárt, azaz összesen 96 bécsi dénárt számítottak a forintra, és látszólag ugyanez volt a kurzus 1353-ban, 1357-ben és 1359-ben, sőt 1368-ban is.10 3 Mivel 6,66 bécsi dénár ért egy garast, ebből azt kapjuk, hogy 96 dénárnak 14,4 cseh garas felelt meg. 1367-től kezdve az árfolyam többé-kevésbé folyamatos adatsorral illusztrálható. Az alábbiakban ugyanazokat az adatokat vesszük szemügyre, de ezúttal részleteseb­ben. amelyekkel e fejezet bevezetőjében már találkoztunk, vagyis a forintnak cseh garasban, bécsi dénárban és magyar dénárban kifejezett egyenértékeit: 95 Hóman Bálim: A XIV. századi aranyválság. Emlékkönyv Fejérpataky László éleiének hatvana­dik évfordulója ünnepére. Bp. 1917. 232 skk. 1)6 84 pro uno floreno ex eisdem cambientur (DRH. 119). 97 Az átváltási ár, mint tudjuk, egyharmadnyi értéklevonást fejezett ki. Ha a forint átváltási ára 84 dénár volt, akkor ez azt jelenti, hogy a kamara a forintot valójában 126 dénárra (3/2x84) értékelte. Mármost 504 ekkori dénár ért egy budai márkát, azaz 70 cseh garast (Id. alább, a Királyi dénárok c. fe­jezetben), egy garas tehát 7,2 (504 : 70) dénárral volt egyenértékű. 126 dénár ezek szerint 17,5 garast ért (126 : 7,2).

Next

/
Oldalképek
Tartalom