Századok – 1990
Történeti irodalom - Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára (Ism.: Solymosi László) III–IV/552
557 TÖRTÉNETI IRODALOM Az aradi prépostság 1177. évi összeírása Temes megyében a jobbágyok és udvarnokok lakta Bodol falu határleírásában Szőlős nevű hegyet említ: ad montem, qui vocatur Zeleus (LtKözl. 33/1962, 216). A hegyen biztosan nem laktak „névadó" vinitorok. Hasonlóképpen a Hont megyei Szőlőshegyen (Sceleushyg) sem, amely a várjobbágyok és nemesek lakta Kelenye 1260. évi határleírásában fordul elő (Györffy III, 205). A Hatvan, Nagykálló, Sárvár, Veszprém településrészét jelölő Tuenháromváros elnevezés a FNESz szerint azzal kapcsolatos, hogy a névadáskor a városnak minősített település 13 házból állt. Megemlítendő az a nem idézett magyarázat is, amely úgy véli, hogy ezek a helynevek a Zsigmond király által elzálogosított 13 szepesi városra utalnak (Korompay György: Veszprém. Bp., 1957. 48), illetve a szepesi 13 város itteni közös kereskedőházának emlékét őrzik (Századok 116/1982, 598). Meglehet, hogy a névadás nem a házak számával, még kevésbé a 13 szepesi várossal, különösképpen nem a szepesiek közös kereskedőházával, hanem valamiféle szerencsétlenséggel (tűzvész, török pusztítás) függ össze. A Zala megyei Vindornyaszölös nevének első előfordulását az FNESz Csánki nyomán 1274-ből idézi. A hivatkozott királyi oklevél azonban ezt az állítást nem erősíti meg. Abban ugyanis nem Vindornyaszőlősről, hanem a vindornyai Szőlős nevű zalai várföldről esik szó: terram castri nostri Zaladiensis de Vyndurna Sceuleus vocatam (DL 71682, HazaiOkm. I, 61-62). A sajátos megkülönböztetést az indokolta, hogy a megyében több Szőlős földrajzi név létezett, alapot pedig az adott rá, hogy ez a Szőlős — miként 1274-ben készült határjárásában szerepel: ad lacum Vyndurna (DL 71682, HazaiOkm. I, 63) — a Vindornya nevű tó mellett terült el. Nem kétséges, hogy ez a tó összeköttetésben állt azzal a Vindornya nevű patakkal, amelyet ezen a tájon már 1227-ben említenek. Ez a kapcsolat a településnévben csak később jelent meg. A falut a 15. század végéig Szőlősnek hívták, s csak a középkor végétől fordul elő Vindornyaszölös néven. Ennek az összetett helynévnek mindkét eleme az FNESz szerint egyaránt a latin vinitor szóból származik, és egyformán szőlőművesek által lakott helységet jelölt. A Szőlős utótagot az FNESz — mint láttuk — a latin szó magyar megfelelőjéből eredezteti, míg a Vindornya helynév keletkezését Melich János nyomán úgy magyarázza, hogy a latin szó feltett nyelvjárásbeli vinidor változatához szláv -nja helynévképző járult. Úgy véli, hogy Melich feltevését támogatni látszik a Vindornyaszölös helynév utótagja is. Melich még arra is kitért, hogy a vinitor északolaszos ejtésével magyarázza a vinidor alakot. Ezzel a feltevéssel szemben két fő ellenvetés tehető. Az egyik az, hogy a forrásanyagban vinidor alak nincsen. Bizonyára ez a tény indította Makkai Lászlót arra, hogy módosítsa az etimológia kiindulási pontját, a kikövetkeztetett vinidor helyett a vinidator szóból származtassa a Vindornya helynevet (AgrSz. 16/1974, supplementum, 49). Ez a boradó jelentésű kifejezés a másikkal ellentétben valóban létezett: boradásra kötelezett társadalmi réteget jelölt. Mégsem lehetett ez a latin terminus a Vindornya elnevezés alapja. A vinidator réteg meghatározott társadalmi-gazdasági körülmények között a királyi és az egyházi birtokon a 13. század derekán jött létre, s szorította háttérbe, illetve váltotta fel a korábbi vinitor réteget. A vinidator terminus jóval később jelent meg, mint a Vindornya helynév. Az előbbi első előfordulása 1269-ből (DF 230019 = Veszprémi kápt. hiteleshelyi It. Metales 3), míg az utóbbi első hiteles említése (iuxta Windurnam) 1227-ből való (DF 200626 = Veszprémi kápt. mit. Kál 4). Ez a „fordított" kronológia kizárja azt a feltevést, hogy a helynév a latin vinidator szóból származott. A másik ellenvetés arra épül, hogy Vindornya nem egyetlen települést jelölt, hanem egy nagyobb földrajzi egységet, amelynek meghatározó eleme a Vindornya-tó, illetve a Vindornya-patak volt. A hiteles források a víznév elsőbbségét mutatják a helységnévvel szemben. A víznév, illetve a nagyobb földrajzi egység megkülönböztetésére pedig aligha használtak olyan
