Századok – 1990

Történeti irodalom - Magocsi Paul Robert: Carpatho-Rusyn Studies An annotated Bibliography (Ism.: Niederhauser Emil) III–IV/538

TÖRTÉNETI IRODALOM 539 pathia volt az első keresztény szláv ország. Magocsi mindössze annyit jegyez meg, hogy a szerző zömmel másodrendű forrásokkal dokumentálja állításait. A szerző Bevezetője a sorszámokra való utalással összefoglalja, milyen tudományszakokat érintenek a tárgyalt művek, ez szinte egyfajta tárgymutatónak is tekinthető, ha nem is tér ki minden címszóra. Megállapítja az eredményeket, s rögtön fel is sorolja a kevéssé, vagy teljesen elégtelenül tárgyalt témákat: kevés az iratkiadás, a nagy múlt századi nyelvjárási szótárak anyaga mindmáig kiadatlan (pedig van 1 millió tájszót tartalmazó!), kevés az irodalomtörténet és irodalmi kritika, művészettörténet, néprajz, gazdaság és társadalom, de különösen elhanyagolt az egyháztörténet (holott ez az unitus ruszinoknál nagyon is fontos), meg a politikai, kulturális vezéregyéniségek életrajza, ami van, azt inkább csupán hagiográftának tekinti. Maga is úgy véli, a hiányosságok fellajstromozásával segítheti a további kutatást. A helynevek használata Kelet-Európában neuralgikus kérdés. Magocsi azt a megoldást választja, hogy annotációiban a mai elnevezést használja, ha esetleg utal is a korábbi (ruszin) elnevezésre. Ezt következetesen igyekszik megvalósítani, bár elírások akadnak (a 93. tételben a Szeged melletti Makov szerepel Makó helyett). A cirill betűs szövegeket a nemzetközi szabályok szerint írja át latin betűkre, rendszerint jelzi a kevéssé ismert nyelvek esetében, milyen nyelvű a cikk, és feltünteti azt is, ha valahol idegennyelvű rezümé található. Azegjies tételek címét természetesen angol fordításban is közli. Az angolszász munkákban szokásos összevont személy-, helynév- és tárgymutató a tételszámokra utal, így pontos és kimerítő tájékoztatást nyújt. Van azonban még néhány melléklet, amelyet érdemes megemlíteni a térképeken kívül. Az egyik a transzliterációs tábla, amely a könyvben használt nemzetközi átírás mellett a kongresszusi könyvtár által használtat is közli a cirill ábécé minden betűjéhez. Ez nyilván elsősorban az amerikai olvasót érdekelheti. A következő melléklet számszerűen sorolja fel, milyen nyelvűek a kiadványok. Természetesen az ukrán (233) és vajdasági ruszin (91) a legtöbb, de ezt már az angol követi (84), azután a lengyel, orosz, szlovák, szerb-horvát és magyar (26), de megtudjuk azt is, hogy két svéd és egy-egy francia, héber, olasz, román és luzsicei szerb kiadvány is feldolgozásra került. Meglepően alacsony a német és a cseh kiadványok száma (12-12). A tematikai összegzés szerint 146 nyelvészeti, 114 néprajzi és 112 történeti tárgyú munka szerepel, bár ez utóbbiak számát növelheti netán a 101 életrajz és emlékirat, meg az óhazán kívül élő 90 ruszin életrajza. Magocsi végül is 31 kategóriát sorol fel, csak a leggyakoribbakat említettük. A 45 egyháztörténeti munka talán nem is indokolná Magocsi ítéletét a téma elhanyagolt voltáról, inkább arról van szó, hogy ezek nagyobbrészt csekély tudományos hozammal rendelkeznek. Végül a IV. Melléklet azt közli számszerűen, mely országokban és azon belül mely városokban jelentek meg munkák. Csehszlovákia áll az első helyen 169 munkával (ez a kelet-szlovákiai ruszinok viszonylag gazdag irodalmával magyarázható), a Szovjetunió 144 tétellel a második helyen található. Magyarország 34 tétellel szerepel, ebből 19 Budapesten jelent meg, de Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza és Szeged is kiadási hely. A számadatok azért kissé megtévesztőek, mert mint mondtuk, egy folyóirat egy-egy évfolyama egy tétellel szerepel. S minthogy az így ismertetett folyóiratok a Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia területén, meg Amerikában jelennek meg (Kanadát beleértve), valójában innen kerül elő a legtöbb termés. Talán érthetetlen, hogy viszonylag ilyen bőven ismertetünk egy bibliográfiát. Magocsi munkája valójában ennél jóval több: tíz év tudományos tevékenységéről ad átfogó és megbízható képet, a további kutatás nem kerülheti meg ezt a könyvet, az adatok kincsesbányáját taláhatja meg itt. Nagyon jó könyv! Niederhauser Emil