Századok – 1990

Történeti irodalom - Problemü vnutrii vnesnepoliticseszkoj isztorii Rumünii novogo i novejsego vremeni (Ism.: Niederhauser Emil) III–IV/534

534 TÖRTÉNETI IRODALOM nemzetiségi törvényt elemezve bizonyítja, hogy azok jelentős liberális jogokat foglaltak magukba, a nemzetiségek várakozásától azonban messze elmaradtak, s azok ellenállását nem sikerült leszerelni. Az egyes nemzetiségek eltérő társadalmi fejlettsége a magyar kormány differenciált magatartását vonta maga után, melyet, Eötvös és Deák halálát követően, összességében a nacionalizmus térnyerése, a 19-20. század fordulójához közeledve a sovinizmus fokozatos erősödése, az érdemi megoldásra való alkalmatlanság jellemzett. Andrej Mitrovic (Die Balkanpläne der BallhausplatzB-ürokratie im Ersten Weltkrieg, 1914-16) a Monarchia erősen szerb-ellenes politikáját a birodalom belső gyengeségéből sarjadó agresszivitással, a fiatalabb osztrák-magyar diplomata generáció színrelépésével magyarázza. A vizsgált években született memorandumok elemzésével rekonstruálja az 1906 után markánsan elkülönülő két alapvető balkáni koncepciót: a Szerbia teljes megsemmisítését, a Monarchia és Bulgária közötti felosztását szorgalmazó maximalista programot, ill. a nagyobb annexiók helyett a stratégiai szempontokat érvényesítő határkiigazítással beérő, s a megcsonkított Szerbiát elsősorban gazdasági eszközökkel a Monarchiához csatolni, alárendelni óhajtó minimális programot. Hangsúlyozza, hogy valamennyi irányzatot egyesítette a Balkán feletti uralom megszerzésének vágya; nézetkülönbségek csak a végrehajtás eszközeinek és részleteinek megítélésében jelentkeztek. A kötet, melyet Glatz Ferenc historiográfiai áttekintése zár, sajátos megközelítéseket, jelentős új ismeretanyagot, különböző értékrendeket közvetít az olvasó felé. Egyes tanulmányok eredetisége, friss szemlélete, szellemisége, a modern egyetemes történetíráshoz kapcsolódó sikeres törekvése szerencsésen ellensúlyozza az összeállítás írásait egyébként jellemző minőségi hullámzást. Erdődy Gábor PROBLEM!) VNUTRI- I VNESNEPOLITICSESZKOJ ISZTORH RUMÜNII NOVOGO I NOVEJSEGO VREMENI. Kisinev, 1988, Stiinca, 228 p. ROMÁNIA ÚJ- ÉS LEGÚJABBKORI BEL- ÉS KÜLPOLITIKAI TÖRTÉNETÉNEK PROBLÉMÁI A nagyrészt helybeli, kisinyovi történészek által írt, Sz. A. Magyievszkij felelős szerkesztésében megjelent kötet elsőrendűen a „hosszú" 19. század egyes kérdéseit vizsgálja, a külpolitika vonatkozásában sokszor orosz külügyi levéltári anyagokat is felhasználva, általában pedig zömmel a kiadott források és a szakirodalom alapján. A belpolitikai résznek mintegy irányadó tanulmányát V. N. Vinogradov, a jól ismert moszkvai román szakértő írta ,,A román burzsoázia történetéből: forradalmiság — reformizmus — liberalizmus — konzervativizmus". A román uralkodó osztályok fejlődését olykor az oroszországi helyzettel egybevetve úgy látja, hogy a nagytőke és a nagybirtok szimbiózisa mintegy nemzeti sajátosságnak tekinthető. Akis- és középbojárság soraiból kikerült 48-as forradalmárok (hozzátehetnénk: nem egy nagybojári származék is akadt köztük) hamarosan levetették forradalmiságukat, csupán reformokra törekedtek, de még ezek sem voltak radikálisak, legfeljebb a hazai mozgalmak nyomására. Az 1866-os fordulat, Hohenzollern Károly uralomra kerülése nem tekinthető Thermidornak, hanem tartósabb rendszert hozott létre. Magyi-