Századok – 1990
Közlemények - Szinai Miklós: Az első Teleki-kormány megalakulása. 1920. június 26–1920. szeptember 15. III–IV/423
AZ F.LSŐ TELEKI-KORMÁNY MEGALAKUIÁSA 443 lamilyen stabilizálódásának a „veszélye" (mert számukra a stabilizálódás volt az igazi veszély), úgy nőtt aktivizálódásuk. 1920. július 10-én a tisztek és az Ébredő Magyarok szervezetének tagjai megtámadták a Vígszínház kávéház és a City kávéház békés polgárait, július 27-én a Club kávéházban már két embert, egy ügyvédet és egy bankigazgatót meg is öltek. Nem szabad elfeledkeznünk a terrorcselekmények újabb sorozatában a már említett július 2-i, Rupert Rezső ellen elkövetett merényletről sem. Hogy ezekben az atrocitásokban milyen mértékben vettek részt Horthy katonatisztjei és Friedrich „ébredő magyarjai",81 e bűncselekmények elsősorban melyikük intencióira vezethetők vissza, ma már nehéz megállapítani. Az egyik legfőbb összekötő kapocs a tisztikar és az „ébredők" között Héjjas Iván volt. A honvédelmi miniszter (mégpedig Soós és Sréter egyaránt) kompetens információja szerint Héjjast Horthyék küldték be az Ébredők vezetőségébe, hogy ott Friedrich szándékait kikémlelje,82 Horthyék Friedrichhel szemben konszolidációra törekedtek, de olyanra, ami az ő érdekeik érvényesülését biztosítja. Ennek érdekében újból és újból felhasználták a terrorcselekményeket, hogy ezzel zsarolják az alkotmányos erőket, nyomást gyakoroljanak rájuk.8 ' De felhasználták Friedrichék akcióit is, hogy fokozzák ezt a nyomást a kormányra. A Teleki-kormány egyik első ülésén, július 21-én az új honvédelmi miniszter, Sréter beszámolt arról, hogy „egy bizalmi... embere" jelen volt a Friedrich-párt titkos ülésén a Wenckheim palotában, ahol IV. Károly visszahozataláról tanácskoztak.8 4 A Friedrich párt újabb puccshírei-81 A Horthy-rendszer első éveiben a két legfontosabb szélsőjobboldali társadalmi szervezet a MOVE (Magyar Országos Véderőegylet) Gömbös katonatiszteket tömörítő szervezete és az ÉME (Ébredő Magyarok Egyesülete) volt. A MOVE történetéről megjelent feldolgozás (Dósa Rudolfné: A MOVE. Egy jellegzetes magyar fasiszta szervezet 1918-1944, Akadémiai K. Budapest 1972.) az ÉME-ről nem. Zinner Tibor munkája: Adatok az Ébredő Magyarok Egyesületének 1918. november-1920. máreus közötti történetéhez, in: Budapest Főváros Levéltára Közleményei 78, Budapest 1979. 251-284.) egyrészt nem foglalkozik az egyesület történetének legfontosabb szakaszaival, másrészt a leglényegesebb összefüggéseket nem érinti. Ugyanúgy az egész irodalom nem említi (MT. VIII. K. 412-413., 424., 431., 444. old.), hogy míg a MOVE és a mögötte álló titkos társaság, az Etelközi Szövetség (EKSZ) Gömbös hatalmi törekvéseit szolgálta, az ÉME 1920 elejétől kizárólag Friedrich István eszköze volt. A politikai kulisszák mögött 1920-ban 1921-ben a MOVE és az ÉME a legélesebb harcot vívta egymással, és igyekeztek hatni a legális politikai erőviszonyokra. Versenyeztek, melyik szervezet tud több és hatásosabb atrocitást elkövetni a zsidók, a demokratikus intézmények, a parasztság és a munkásosztály szervezetei ellen. Friedrich sorozatos vereségei és a kél királypuccs után 1922-től, 1923-tól Gömbösék megszerzik a befolyást az ÉME-ben is. 82 Soós az 1920. június 5-i minisztertanácson (9. n. p.), Sréler az 1920. július 21-i kormányülésen (4. n. p.). 8' OL. Minisztertanácsi jkv. 1920. június 11. 14. f. Soós 1920. június 22-én a nemzetgyűlés ülésén azt mondta, hogy ,,ha mi még tovább is csak szónokolni fogunk (zaj középen és jobboldalon), és nem történik valami intézményes, törvényes rendelkezés a zsidókérdés megoldására, könnyen megeshetik, hogy kirobbanások lesznek a lakosság között..." I. Nemzetgyűlés N. III. k. 520. 84 OL. Minisztertanácsi jkv. 1920. július 21. 4. n. p. Később, augusztusban Sréter a nemzetgyűlésben is beszélt az újabb Friedrich-puccs előkészületeiről. „...Sréter István honvédelemügyi miniszter: Kérem, itt van a zsebemben a jegyzőkönyv. (A Friedrich-párt titkos üléséről — Sz. M.)..." Sréter: mindezt azért „hoztam fel, hogy méltóztassanak nagyon vigyázni arra, hogy az ország jelenlegi súlyos nehéz helyzetében semmi olyan ne történjék, ami a hadsereg egységének a rovására megy. Megemlítettem a múltkor a királykérdési és megemlítettem ma is, mert mondhatom és nyíltan megmondom, ez a kérdés, amely képes a hadseregbe belevinni a széthúzást." I. Nemzetgyűlés Ν. V. k. 56-58.
