Századok – 1990
Közlemények - Szinai Miklós: Az első Teleki-kormány megalakulása. 1920. június 26–1920. szeptember 15. III–IV/423
AZ F.LSŐ TELEKI-KORMÁNY MEGALAKUIÁSA 431 A magyar arisztokrácián belül meg lehet különböztetni két hagyományos irányzatot. Az egyikhez tartoztak az aulikus, inkább katolikus mágnások, akik feltétlenül hű hívei voltak a Habsburgoknak, a másikhoz számítjuk a protestáns főurakat, akik közül inkább csatlakoztak politikusok a dzsentri függetlenségi ellenzékhez. Az előbbiek a főleg dunántúli, felvidéki latifundiumok (az Ausztriához, az ausztriai piacokhoz közelebb fekvő, törököktől egyáltalán nem, vagy rövidebb ideig megszállt területek nagybirtokainak) tulajdonosai, az utóbbiak nagyrészt erdélyi, sokszor igen kis földbirtokkal rendelkező mágnásfamíliák tagjai. Míg Andrássy és Apponyi ezt az aulikus arisztokráciát képviselte, Bethlen az utóbbihoz tartozott Teleki Pállal és Bánffy Miklóssal együtt. Az ellenforradalom első éveiben (1922-ig), mikor a királykérdésnek még jelentős szerepe volt a magyar politikai életben, és számított a vallási hovatartozás is, ez a megoszlás is befolyásolta az események alakulását. Horthyék választása nemcsak azért esett Bethlenre, mert azt remélték, hogy ő rugalmasabb álláspontot képvisel a Habsburg-restauráció kérdésében, mint az aulikus arisztokrácia tagjai, nem csupán azért, mert Bethlen is protestáns volt, mint Horthy és Gömbös, de azért is, mert a mágnások közül egyedül Bethlennek volt már korábbról személyes kapcsolata Horthyval és környezetével. Ennek a kapcsolatnak a kialakulásában — túl a közös vallási kötelékeken, szerepet játszott, hogy Bethlent rokoni szálak fűzték a Horthy családhoz,3 0 és már Bécsben, 1919 tavaszán, mint az ellenforradalmi komité vezetője, megismerkedett Gömbössel, és ő, Bethlen küldte le Gömböst gróf Teleki Pállal együtt Szegedre 1919 májusában.3 1 A Szózat megjelenése első pillanatától kiállt Bethlen, később Teleki Pál mellett. A lapból teljesen nyilvánvaló egyrészt Bethlen és Teleki, másrészről Horthy és Gömbös szoros politikai kapcsolata. Az ország rendkívül súlyos helyzetében kapta Bethlen a kormányalakítási megbízatását. A négyéves háború, két forradalom és idegen invázió, majd a békeszerződés példátlan csonkításai, nehéz feltételei után a gazdasági és szociális bajok eddig ismeretlen mértékben jelentkeztek. Az összes adatok azt bizonyítják, hogy az első világháborút követő esztendők között az 1920. év volt a legsúlyosabb. De ezen időszakon belül is 1920 nyara, az új termés betakarítása előtti hetek — a kormányválság hetei — jelzik a mélypontot.3 2 30 Horthy egyik fivérének Bethlen lány volt a felesége. 31 Gömbös Gyula: Egy magyar vezérkari tiszt bíráló feljegyzései a forradalomról és az ellenforradalomról. Budapesti Hírlap kiadása, 1920. 31. old. — Valószíníleg Bethlen Gömbössel és Telekivel üzente Szegedre, hogy az addig a magyar politikai életben teljesen ismeretlen rokonát, Horthy Miklóst hívják meg az ellenforradalmi kormányba hadügyminiszternek. Talán ez volt az a titok — többek közt -, amely ezt a négy embert, Bethlent, Telekit, Horthyt és Gömböst összekötötte. Részünkről ez csak feltételezés, mert erről később egyikük sem beszélt — érthető okokból: ez a prózai tény megfosztotta volna a titokzatosság varázsától Horthy váratlan felbukkanását Szegeden, és maguk gyengítették volna a különben jelentéktelen Horthy nimbuszához szükséges legendákat. 32 Terjedelmi okokból el kellett hagynunk az eredeti kéziratnak a gazdasági helyzettel és a szociális viszonyokkal foglalkozó részeit.