Századok – 1990
Tanulmányok - Majoros István: Franciaország szibériai politikája (1918–1920) III–IV/383
418 MAJOROS ISTVÁN A gazdasági kapcsolatok nemcsak a tervezgetés szintjén maradtak, hanem eredmények - igaz, nagyon szerények - is születtek. Ezek közé tartozik, hogy a franciák Vlagyivosztokban létrehoztak egy kereskedelmi kamarát15 8 azzal a céllal, hogy árut szállítsanak Nyugat-Szibériába. Ε cél érdekében a kamara az orosz hatóságoktól havonként három vagont kapott. Mivel a szállítási nehézségek igen nagyok voltak, különösen az amerikaiak és a japánon azt csinálták, hogy a kereskedelmi vagonokat a katonai szerelvényekhez csatolták, s ilyen törekvések francia részről is voltak. Ez a spekulációnak minősülő tevékenység igen kifizetődő volt, mert a at-Szibériába szállított árukat néha ezer százalékos haszonnal tudták elad-A kapcsolatok fejlesztésére pénzügyi téren is voltak törekvések. A francia kormány egy szövetséges bank létrehozását javasolta Oroszországban, melynek az lett volna a feladata, hogy a közvetítő szerepet játSsza a jövendő orosz kormány és a szövetségesek között, valamint biztosítsa a szükséges hiteleket az oroszoknak.160 A szibériai francia képviselők javasolták a Banque Industrielle de Chine-nek, hogy nyisson fióküzletet Vlagyivosztokban. Martel omszki kormánybiztos közreműködésével pedig a Banque de L'Indochine fióküzletet hozott létre Omszkban. A rubel elértéktelenedése miatt azonban a franciák az angol példát tartották követendőnek, akik az archangelszki régióban bankjegyet bocsátottak ki, s a franciák is hasonló műveletet terveztek Szibériában.161 Párizst a szibériai kormány aranykészlete is érdekelte, melyet még 1917 őszén a németektől félve Petrográdból Kazanyba vittek. A készlet értéke kb. 100 millió font volt. A cseh légió ezt a készletet 1918 augusztusában megszerezte, s Omszkba vitte. A készlet egy részét a kiadások fedezésére Kolcsak áruba bocsátotta. A franciák ajánlata azonban nem volt kedvező, ezért az arany nagy részét az angoloknak, amerikaiaknak adták el, s csak a maradékot kapták meg a franciák.162 Az oroszországi és szibériai befolyás erősítéséhez azonban a pénzügyi kapcsolat önmagában nem volt elegendő. A francia jelenlétet láthatóbb eszközökkel kellett volna biztosítani, erősíteni, mert különben úgy tűnt, hogy Franciaország segítsége elmarad Anglia és Amerika mögött. Pichon egy körlevélben ezért kénytelen volt felsorolni az eddig nyújtott támogatásokat Szibériában.16 3 Ennek ellenére az igaz befolyásolási és propagandaeszköz csak a francia áru lehetett.16 4 Ilyen irányú törekvés nem csupán a szibériai francia képviselők részéről jelentkezett, hanem a politikai vezetés oldaláról is. Párizs terve az volt, hogy Franciaország veszi át Németország szerepét Oroszországban, azaz a franciák lesznek az oroszok leg-1 5 ft AMG 17 Ν 619 Omsk, 24 mai 1919. Martel jelentése. 1 ^Q AMG 17 Ν 619 Omsk, 22 avril 1919. adjudant Berthelot beszámolója utazásáról Vlagyivosztok és Omszk között. 160 MAE 814 Eu.-R. Sibérie Paris, octobre ? Pichon a tokiói francia nagykövetnek. 161 Séliverstoff: 104. 162 Uo. 135-136. 163 MAE 814 Eu.-R. Sibérie. Paris, 16 juillet 1919. Pichon szerint az orosz, a csehszlovák, a lengyei és szerb erók fenntartására Franciaország 1 milliárd frankot költött. 164 MAE 814 Eu.-R. Sibérie. 22 octobre 1919. Rapport du capitaine Louradour sur son voyage en Sibérie.
