Századok – 1990
Tanulmányok - Majoros István: Franciaország szibériai politikája (1918–1920) III–IV/383
FRANCIAORSZÁG SZIBÉRIA POLITIKÁJA 393 cióba lépett, s szintén a Trockijjal való együttműködés lehetőségét hangsúlyozta. Az angolok erőfeszítésükkel annyit elértek, hogy Lansing kedvezően nyilatkozott a szövetségesek murmanszki és arhangelszki beavatkozásával kapcsolatban,36 s az amerikaiak megígérték, hogy ők is küldenek katonai erőt Észak-Oroszországba. A beleegyezéshez az kellett, hogy Wilson írásos biztosítékot kapjon Foch-tól, miszerint az amerikai csapatok hasznosabbak lesznek Észak-Oroszországban, mint a francia fronton. Az észak-oroszországi beavatkozás céljaként egyébként a Kola-félsziget raktárainak védelmét jelölték meg, s az amerikai részvétel három zászlóaljat jelentett.37 A szibériai intervencióban éppúgy, mint az oroszországi beavatkozás egész menetében a döntő fordulatot a csehszlovák légió május végi lázadása jelentette. Ez az úgy az amerikaiak magatartásában is változást hozott. Július elején az amerikai kormány a csehszlovákok helyzetére való tekintettel egy programot fogadott el, melynek értelmében elhatározták, hogy könnyű fegyvereket, lőszert és élelmet szállítanak a cseheknek, s ezen kívül egy 7 ezer főből álló amerikai erőt tesznek partra Vlagyivosztokban, s ugyanannyi katonát szállít majd oda Japán is. A partraszállás célja a program szerint kizárólag a csehek támogatása az osztrák-német hadifoglyokkal szemben, s az orosz belügyekbe az amerikaiaknak nincs szándékuk beavatkozni. Wilsonnak továbbra is az volt a meggyőződése, hogy a háború súlypontja a nyugati fronton van, ezért az erőfeszítéseket ide kell koncentrálni. Kifejezetten a csehek miatt egyezett bele egy mérsékelt létszámú csapat küldésébe Vlagyivosztokba.38 Ε programmal az amerikai kormány gyakorlatilag belépett az oroszországi intervencióba. S bár a washingtoni tartózkodás ezzel megszűnt, bizonyos fékező tényezők még mindig maradtak amerikai részről. Az egyik a létszám korlátozása volt, melyet a japánok kifogásoltak, kevésnek tartva ezt, s kifejezték azon szándékukat, hogy nagyobb létszámot szándékoznak Szibériába küldeni.39 A másik korlátozó tényező az volt, hogy az amerikai programban nem szerepelt a szövetségesek részvétele, s a keleti front létrehozásának kérdése. így az amerikaiai az angol-francia törekvésektől elhatárolták magukat.40 A legfontosabb azonban mégis az volt, hogy az Egyesült Államok részéről elhárult a beavatkozással szembeni akadály. A Janin-misszió Északon Murmanszk és Arhangelszk környékén már tavasszal kialakult az intervenciós politika egyik bázisa, a csehek jelenléte, Vlagyivosztok irányába tartó mozgása azzal a céllal, hogy majd a nyugati frontra szállítják őket, lehetőséget nyújtott arra, hogy Szibériában is kialakuljon egy központ. A csehek cseljabinszki 36 Debyser: 50-52. 37 Philippe Mosson: La marine française el la mer noire (1918-1919), Paris 1982. Publications de la Sorbonne. 19. 38 AMG 4 Ν 47 C/53 D/2/II. 2 juillet 1918. Le gouvernement américain et l'intervention. 39 Debyser: 54-56. 407. F. Ν. Bradly: L'intervention française en Sibérie. Revue historique 1965. okt.-dec. 377.
