Századok – 1990
Tanulmányok - Majoros István: Franciaország szibériai politikája (1918–1920) III–IV/383
FRANCIAORSZÁG SZIBÉRIA POLITIKÁJA 389 őrnagy nem tudott jellemzést adni. Csak annyit tudott, hogy a vasutat elfoglalták, s feltehetően a bolsevikok vagy a szibériai kozákok. Pichon szerint a tomszki kormány jövője bizonytalan, és sorsa Omszktól, valamint Irkutszktól függ. Az őrnagy különösen Omszk jelentőségét emelte ki, mivel stratégiailag fontos vasúti csomópont. Ezért - állapítja meg -, ha Omszk tartja magát, az irkutszki bolsevikok alulmaradnak, ellenkező esetben Tomszk elveszett. A francia külügyminisztérium információs bázisairól érkező hírek megerősítették a Pichon által felvázolt helyzetet. Február elején egy Sanghajból érkező távirat Putyilovnak, az Orosz-Ázsiai Bank igazgatójának helyzetértékelését tartalmazta,1 9 aki ugyancsak rámutatott a szibériai kormány gyengeségére, s arra, hogy minél előbb katonai erővel kell rendelkeznie a bolsevik veszély miatt. Putyilov szerint Vlagyivosztok, Habarovszk, Blagovescsenk, Szretenszk, Irkutszk és Krasznojarszk a bolsevikok kezén van. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendcsinálás már megkezdődött, s a rend az ő értelmezése szerint a bolsevikok elleni fellépést jelentette. Putyilov Szemjonov kozák kapitányra utalt, aki Harbinból kiindulva elfoglalta Csitát. Ereje azonban ahhoz nem volt elegendő - írja -, hogy Vlagyivosztokot is megszerezze, ehhez már a szövetségesek támogatása kell. A Quai d'Orsay-hoz Irkutszkból is érkezett információ. Henry Bourgeois irkutszki főkonzul szerint20 Krasznojarszk a legfontosabb bolsevik csomópont. Néhány nappal később az irkutszki konzulátus ügyvezetőjének, Gendrot-nak a távirata érkezett Párizsba,2 1 s e szerint a szibériai szovjet elnöke, Borisz Sumjatszki azzal vádolja Franciaországot, hogy meg akarja dönteni a szovjetek hatalmát Szibériában, ézért a szovjet Japánban és Amerikában kisebb veszélyt lát, mint Franciaországban. A konzuli ügyvezető arra is felhívta a figyelmet, hogy Franciaországnak nem szabad elveszítenie az érdeklődést a szibériai ügyek iránt, mivel az angolok és az amerikaiak nagy vállalkozási lehetőségeket látnak a régióban, s szerinte Japán is meglepetést készít Európának a Távol-Keleten. Panouse tábornok londoni katonai attasé távirata tokiói brit források alapján mintegy összegzője a szibériai helyzetnek.2 2 A francia tábornok ugyancsak a bolsevikokkal foglalkozik, s megállapítja, hogy harbini bukásuk óta befolyásuk helyreállítására, kiterjesztésére törekednek. A legfontosabb agitációs központjaik Krasznojarszkban és Kanszkban vannak, de Irkutszk, Omszk és Tomszk is az övék lehet. A Bajkálon túl Habarovszk, Blagovescsenk, Vlagyivosztok és Nyikolajevszk van a kezükben, jóllehet ez utóbbi két kikötőbén a szövetséges hadihajók jelenléte korlátozza tevékenységüket. Nem véletlen, hogy a dokumentumokban említett településeken a bolsevizmus viszonylag gyorsan tudott terjedni. A magyarázat abban keresendő, hogy az említett városok a transzszibériai vasút mentén helyezkednek el, s az itt élő lakosság többsége orosz nemzetiségű, akik a 19. század végén, a 20. század elején tele-'9 MAE Guerre 1914-18 747 25 janvier,7 février 1918. 20 MAE Guerre 1914-18 747. Irkoutsk 1er février 1918. η 5 21 MAE Europe-Russie 813.5/18 février 1918. Intervention alliée en Sibérie. 22 MAE Guerre 1914-18 747 2 février 1918.
