Századok – 1990
Tanulmányok - Majoros István: Franciaország szibériai politikája (1918–1920) III–IV/383
FRANCIAORSZÁG SZIBÉRIA POLITIKÁJA 387 súlyozására egyetlen eszközzel rendelkeznek: Japánnal. Berthelot úgy vélte, hogy Németország a japán-amerikai kettős szorításnak sokáig nem tud majd ellenállni, ezért a japán intervenciót döntő jelentőségűnek tartotta. Egy dolog azonban veszélyeztethette ezt a tervet: ha Japán egoista politikát követ Szibériában, s megelégszik a transzszibériai vasút ellenőrzésével, valamint azzal, hogy elfoglalja Ázsia bejáratát. A Berthelot-féle tervnek, s minden más beavatkozási törekvésnek az volt a kellemetlensége, hogy hogyan magyarázzák meg a japán, vagy más hatalmak intervencióját az orosz közvéleménynek. Berthelot-nak erre is volt ötlete: a szövetségeseknek közös nyilatkozatban kell az oroszok és a világ tudomására hozni, hogy ez a beavatkozás „egy nemes és önzetlen segítség, melyet egy szövetségesnek adnak integritása megvédése érdekében". Berthelot azt is kifejtette, hogy Oroszországnak gazdasági és katonai téren van félnivalója Németországtól, míg Japán csak arra törekszik, hogy Észak-Ázsia kijáratát ellenőrizze, valamint megszerezze Mandzsúria kínai részét. Egyébként barát és szövetséges akar lenni - hangsúlyozta Berthelot. Nem véletlenül került Berthelot jegyzékébe a szibériai intervenció megmagyarázása az orosz és a világ közvéleménye előtt. A japán beavatkozásnak ugyanis a legfőbb ellenzője az Egyesült Államok volt. Az antant, s mindenekelőtt a francia diplomácia ezért 1917 végétől arra törekedett, hogy Washington beleegyezését megszerezze. Clemenceau többször sugallta House ezredesnek, Wilson megbízottjának, hogy nyerje meg az amerikai kormányt az ügynek. Lansing amerikai külügyminiszter azonban nyugtalanságát fejezte ki a japán intervenció miatt.12 Lansing 1917. december 27-én a washingtoni japán nagykövettel tárgyalt ebben az ügyben, s kifejezte azt a véleményét, hogy ésszerűtlen lenne akár japán, akár amerikai csapatokat küldeni Vlagyivosztokba, mivel ez a beavatkozás a bolsevikok pozícióit erősítené meg. A nagykövet ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy kormánya sem ítélte jónak a francia és angol sugalmakat egy vlagyivosztoki partraszállásról. 1918 január elején azonban lord Robert Cecil angol külügyminiszter-helyettes a londoni japán követ útján intézkedést sürgetett Vlagyivosztok térségében. Jusserand washingtoni francia nagykövet január 8-án ugyancsak sürgetően lépett fel Lansingnál a beavatkozás ügyében. A külügyminiszter válasza azonban az volt, hogy ez sértené az orosz közvéleményt.13 Berthelot minden bizonnyal erre reagált, amikor magyarázatot adott a beavatkozásra. A japán intervencióhoz kapcsolódott az a jegyzék is, melyet a külügyminisztérium intézett a párizsi nagykövethez, s amelyben azt kérte, hogy a japán kormány akadályozza meg a szibériai nyersanyagok szállítását az ellenségnek. 4 A szibériai politikában a breszti béke hozott fordulatot. A béke értelmében a délorosz területek német befolyás alá kerültek, így az a minimális remény is, ami a déli blokkal kapcsolatban megmaradt 1917 végéről, szertefoszlott. Nyilvánvalóvá vált, hogy Szibéria az egyedüli régió, ahonnan a keleti front helyreállítása meg-Félix Debyscr: La Genèse de l'expedition de Sibérie. D'après les documents diplomatiques américaines. Revue d'histoire de la guerre mondiale 1934 n°l 42. 13 Uo. 42-43. 14 MAE Guerre 1914-18. 747 Paris, 6 février 1918.
