Századok – 1990
Tanulmányok - Györffy György: A magyar-szláv érintkezések kezdetei I/3
A MAGYAR—SZLÁV ÉRINTKEZÉSEK KEZDETEI 19 területen élt a hét magyar és három kabar törzs, mielőtt a besenyők kiűzték őket onnan, 55 évvel a feljegyzés ideje (984—952) előtt, tehát a 893—897 éveket megelőzően. (Györffy, Acta Orient. Hung. XXV. 1972. 281—292.) A magyar Etelkiizii országnév nyelvészeti megalapozottsággal kizárólag egy módon magyarázható. A név második eleme, a régi magyar -küzü, mai -köz, az egyik legelterjedtebb magyar földrajzi közszó, mely mint területelnevezés második tagja, háromféle összetételben szerepel: 1. Folyónév + köz, mint pl. Vágköz (1239: Wagkuz: Mon Strig. I. 332) vagy Csallóköz (1250: Chollokuz: HazOkl. 18), mely általában egy teljesebb Duna-Vágköz és Duna-Csallóköz alakból való elvonás révén jött létre úgy, mint Bodrogköz eredetibb Tisza Bodrogköz (1432: Thyzabodrogkezy) alakjából (Csánki I. 359), ahol is a területet közrefogó két folyó közül a második helyen említett, kisebbik folyó neve rögződött a helynévben, és az első helyen említett, nagyobb folyó neve maradt el. 2. Két azonos nevű, de jelzővel megkülönböztetett folyó köze, pl. Körösköz (+ 1285/572: Kereskvz etc. Györffy I. 569) és Temesköz (1327/328: Temeskuz: Dl. 2477, 1333: de medio Temisy: Mon Vat. 1/1. 149; 1335: in medio duorum fluviorum Temes: uo. 160). 3. Földrajzi közszó, pl. tó, víz, hegy + köz összetétele pl. Tóköz (1325/1338: Thokuz: Györffy II. 563), Vízköz (1245/14. sz.: Wiscuz Smiciklas, CD. IV. 275), Hegyköz (Kiss: FNESz. I4. 580). Etelköz elvben mindhárom típusba sorolható: 1. Etil a Don magyar neve volt (SRH. I. 146, 252, 269); igaz, hogy a hozzá képest nagyobb víz, a Dnyeper távol esik tőle, de elképzelhető az Azovi-tenger nevével képzett Tenger-Etelköz elnevezés is; ebben az esetben Etelköz a Dontól nyugatra lévő magyar hazát (DOD) jelentette. 2. A magyarok a Donon kívül a Volgát is Etilnek nevezték (uo. 41), így eredetileg jelenthette az azonos névvel nevezett Don és Volga közét (CD). 3. A török nyelvekben az etil szó 'folyó' jelentést is vett fel (vö. EtSz. II. 94—95), tehát feltételezhető a 'folyóköz' értelmezés is; ez a jelentésalakulás azonban csak a besenyők után érkezett török népek nyelvéből adatolt, és a magyarban nem mutatható ki. Hogy Etelköz eredetileg melyik, hajdan magyarok lakta területre vonatkozott, egyértelműen nem állapítható meg, de valószínű, hogy időnként más területet értettek rajta. Noha a Dzajhänlnak tulajdonított, 870 körüli viszonyokat ábrázoló földrajzi leírás a magyarok hazáját két folyó, a Duna és az Etil között írja le, és a magyarok 839 után kb. 893-ig tényleg birtokolták a DN—DOD területet, a Duna túl messze folyik a Dontól ahhoz, hogy az Etelköz összetétel előtagjának tekintsük. Tekintettel azonban arra, hogy a magyarok és a bizánciak a „régi hazá"-t értették rajta, mely a 895—1050 közötti Besenyőországgal azonos, történelmi térképen jogosultnak tartom a Dunától a Donig terjedő terület ETELKÖZ (ETELKÜZÜ) elnevezését. Ugyanakkor a LEVEDIA megnevezés térképes ábrázoláson csak a Bug alsó vízvidékén jogosult. A magyarság és a szlávság lakterülete az erős steppe zónáján érintkezett. A magyarok kazár müvelődésű és időnként kazár függésben lévő vezetőrétege katonai kíséretével a keleti szlávság déli törzseire is kiterjesztette uralmát. Több jele van annak, hogy a magyar és kazár-kabar vezérek nyári szállásaikat a szlávok között, olykor egyegy vár mellett tartották, ugyanakkor téli szállásaik a Fekete-tenger közelében
