Századok – 1990

Tanulmányok - Györffy György: A magyar-szláv érintkezések kezdetei I/3

A MAGYAR—SZLÁV ÉRINTKEZÉSEK KEZDETEI 17 zemlja > Besarabia; a 14. századi Dobrotica fejedelem nevéből Dobrudza és Bogdan román vajda nevéből Moldva régi szláv és török Bogdan neve (Kiss: FNESz. I4. 207, 379, II4

154). Ez a névadás azonban a magyar és török népeknél nem volt meg; itt viszont a legelterjedtebb névadás a nagycsaládfő vagy főember neve képzetlen alakjának átruházása a településre, téli vagy nyári szállásra. A komán-kunok (polovec-ek) lakta Ukrajna területén a 12. század elején több vezérnévből képzett „város" (ropott) nevét említik az orosz évkönyvek: 111 l-ben Sarukané s SMgrov(IIIapyKaHb, CyrpoBt), 11 lóban e kettőn kívül Bálin (Eajmnb) (vö. Letopis po Ipatskomu Spisku. Pbg. 1871. 192, 204). Az Árpád-kori Magyarországon több százra, összesen talán ezerre is tehető az olyan településnév, amely félnomád főember, később birtokos úr nevének továbbképzetlen alakjából ered. Mint Ligeti Lajos a Levedi névvel kapcsolatban kifejtette: „A puszta személynév helynévként való használata az új hazában a szomszédos népeknél ismeretlen, a honfoglalás előtti időből származik, megvolt tehát nemcsak a 9. század végén, de korábban is." (MNyTK. 172:16.) A kérdés legújabb vizsgálói — Benkő Loránd, Czeglédy Károly, Harmatta János, Ligeti Lajos és e sorok írója -— megegyeznek abban, hogy Levedi(a) eredetileg a fejedelem egyik szállásának, közelebbről a téli szálláshelyének neve. Levedi(a) helyét a császár közelebbről így határozza meg: „Ezen a helyen, az imént említett Levedíában folyik a Chidmasz folyó, melyet Chingilúsznak is neveznek." (φέων Χιδμάς, ό καί Χιγγιλούς έπονομαζόμενος DAI. Ι. 170—171). Ez a meghatározás bizonyosan a magyar követség tagjaitól ered; Bulcsú maga már nem fordulhatott meg Levediben, de ismerhetett olyan 70—75 éves embert, aki járt Levedi szálláshelyén. A Chidmas = Chingilus azonosítás azonban pontatlannak bizonyul; a félreértés eredhet: 1. a szemtanú informátor közlésének félreértéséből; 2. a tolmácsolás hibájából; 3. a nomád szálláshely két folyóval való megjelöléséből. Az utóbbira példát szolgáltat Rubruk, aki ezt írja: „Azt a földet, ahol [a mongolok] kezdetben laktak volt, s ahol még ma is áll Dzsingisz kán udvara, Onan-Kerülennek hívják" (Napkelet 145, vö. uo. 163;cap. 17.:,,Terra illa in qua primo fuerunt [Tartari] et'ubi est adhuc curia Chingischan, vocatur Onankerule. "A. fVyngaert: Sinica Franciscana I. Ad Claras Aquas 1929. 208, vö. uo. 243, 268). Onan és Kerülen az Amur két jelentős forrásvizének, az Ónon [régen Onan] és Kerülen folyónak a neve (Napkelet 243). A „Mongolok Titkos Története" szerint mindkettőnek van szerepe a mongol őstörténetben, de párosan nem szerepelnek benne. Az Ónon mellől ered Dzsingisz kán őse, és a Kerülen mellett éltek később. Rubruk esetében tehát vagy a hagyomány módosulásáról, vagy Rubruk félreértéséről van szó. Az is feltehető, hogy a mongol őshazát utóbb az Onan és Kerülen közének mondták. A Chidmas folyónevet az újabb irodalom szinte egyértelmüleg a Bug folyó alsó szakaszának jobb oldali, Kodyma nevü mellékvizével azonosítja, míg a Chingilus-i a Bug két párhuzamos Ingül nevü bal oldali mellékvizével vagy a velük párhuzamos, hosszabb Ingulec folyóval, mely Kherszon alatt torkollik a Dnyeperbe (MNyTK. 172: 14—19, 38—42, 62—64). Ez a megoldás cáfolja Konstantinosnak azon