Századok – 1990
Tanulmányok - Bárány György: A liberalizmus perspektívái és korlátai az 1843/44-es országgyűlés vallásügyi vitáinak tükrében II/183
AZ 1843-44-ES ORSZÁGGYŰLÉS VALLÁSÜGYI VITÁI 203 más nem katolikusok között. A nunciust inkább a magyarországi rutének és románok unitus egyházainak védelme foglalkoztatta, mert minden lépés, amely javított volna a Habsburg-birodalom nem egyesült görögjeinek helyzetén, új lendületet adhatott volna a szomszédos Oroszországban már kialakulóban lévő rettegett folyamatnak, melynek során az unitusokat teljesen különválasztották a katolikusoktól, és újra beolvasztották az ortodoxia kebelébe. Ε közös aggodalmakon túl a kancellárnak és a nunciusnak más oka is volt, hogy megalkuvás nélkül lépjen fel az ortodox hit ellen, méghozzá Miklós cár felújított terve, hogy feleségül adja kedvenc második lányát, Olga nagyhercegnőt József nádor fiához, István főherceghez. A Romanov-Habsburg házassági szövetség felújításának gondolata először 1840-ben Bécsben merült fel, nem is Szentpéterváron, és nem István főherceg személyével kapcsolatban. Miklós cár két évvel később tette magáévá az ötletet, és választása a magyar nádor fiára esett, akinek első, elhunyt felesége, Alexandra Pavlovna a cár húga volt.5 9 Magának a nádornak a házasságát I. Pál lányával - melynek következtében a későbbi I. Sándor és I. Miklós cár sógora lett - 1799-ben először a zsidónak nem), és elismerte minden jogilag bevett vallási felekezet „teljes egyenlóségét és reciprocitását" (tehát a keresztény egyházakét) Magyarországon. Eredetileg öt törvénycikkelyből állt és az 1844: 3. tc.-n alapult. Kossuth 1848. április 1-i kezdeményezésére és az 5 megfogalmazásában került még három cikkely az eredeti szöveghez a nem egyesült görög hívőkkel kapcsolatban, s így teljesült az, amit négy évvel korábban még nem lehetett elérni. Azon túl, hogy kiierjesztette az 1844: 3. tc. érvényét az ortodox hívőkre, az 1848: 20. tc. kijelentette azt is, hogy „a lehető legrövidebb időn belül" össze kell hívni az ortodox nemzeti kongresszust az 1843-as petícióban javasolt képviseleti elvek alapján. Ld. Barla István szerk.: Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen 1847/48. Kossuth Lajos összes munkái XI. köt. in: Fontes Históriáé Hungaricae Aevi Recentionis. Bp. 1951. 118. és a jegyzetek, 4.. 151., 154-55., 705-706., 713., 726., 730. Mivel azonban a Kossuth s a magyarországi szerbek képviselői között folyt tárgyalások megtörtek a szerbek külön nemzetként való elismerésének kérdésén, az 1848 májusában Karlócán megtartott nemzeti kongresszus Rajachichot választotta meg pátriárkának, összekötve a szerb nemzeti követeléseket az ortodox vallás ügyével s jeléül annak is, hogy a magyar liberális engedmények a vallás és a kultúra terén, amelyek nem biztosílolták a nemzeti adminisztratív és politikai autonómiát, nem elégítették ki a szerbeket. Vö. Spiro György: A nemzeti kérdés a negyvennyolcas forradalom Magyarországán. Bp. 1980. 26-29., 167-69.; Thim József: A magyarországi 1848-49-iki szerb fölkelés története, In: Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez, Fontes Históriáé Hungaricae Aevi Recentionis, 1-3 köt. I3p. 1930-1940. 1. köt. 34-41., 84-94.; 2. köt. 198-201., 206-213.; A szélesebb összefüggésekre Id. Gunther Ε. Rothenberg: The Military Border in Croatia 1740-1881. Chicago, 1966) 143-47. és Michael Boro Petrovich: A History of Modern Serbia, 1804-1918. 1-2 köt. New York-London, 1976. 1. köt. 242-44. A Bécs és Róma közli kapcsolatok jelenlőségére a magyar religionaria ügyében és a Romanov-Habsburg házassági tervekről vö. SSE, 1814-1850. ANV, 280. G, fol. 159-61, 163-69 (Altieri Lambruschinihez, no. 1030, 1844. nov. 15. és no. 2034, 1844. nov. 29.) Altieri szerepéről és a magyar religionaria körüli sajtóvitáról Id. Leipziger Allgemeine Zeitung (no. 313, 1844. nov. 8.) és Augsburger Allgemeine Zeilung (no. 352, 1844. dec. 17.), Id. még SSE, 1814 -1850, NV, Rubrica 247, Anni 1844-45, Busla 412 (Altieri Lambruschinihez, no. 2048, 1844. dec. 22.: „Affari Ecclectici di Ungheria") AVS; Lonovics püspök nézeteit az ortodox kérdés Magyarországot és a monarchia egészét érintő vallási és politikai vonatkozásairól ld. az 1845. január 3-i elemzésében: Österreichisches Staatsarchiv, Bécs (a továbbiakban ÖSTA), Kab. Archív, Konferenzaklen s, Karion 2, Conf. Z. 17s/1845. Egon Cäsar Conte Corti: Metternich und die Frauen. 1-2 köt. Zürich, 1948-49. 2. köt. 413-14.
