Századok – 1990
Tanulmányok - Bárány György: A liberalizmus perspektívái és korlátai az 1843/44-es országgyűlés vallásügyi vitáinak tükrében II/183
AZ 1843-44-ES ORSZÁGGYŰLÉS VALLÁSÜGYI VITÁI 189 zás napirendjére fontos reformokat, mint például az új büntető törvénykönyvet, a Duna szabályozását, a városok országgyűlési képviseletét, a közlekedés javítását, egy hitelbank létrehozását stb.1 4 A rendek felirata a királyhoz békülékeny hangnemben sorolta fel a nemzet sérelmeit, beleértve a korábban benyújtott törvényjavaslatokra, pl. a vallásügyi törvényjavaslatra adandó válasz késlekedését, de egyben kifejezte a rendek készségét is a királyi javaslatok megfontolására. A felirat fogalmazásával egy időben az alsó tábla két olyan ügyet kezdett tárgyalni, amely előkelő helyen szerepelt a sérelmek sorában. Az első a magyar nyelv hivatalos nyelvként való elismerését célozta a törvényhozásban, a közigazgatásban és közoktatásban a tényleges Magyarország területén, valamint kötelező tárgyként a horvát iskolában. Kitört azonban a vihar, mikor a horvátországi küldöttek ragaszkodtak a hagyományos latinhoz felszólalásaikban és ahhoz a jogukhoz, hogy elutasítsanak minden új törvényt, amelyet a magyar többség az ő részvételük nélkül alkot. A „horvát kérdés" benyomult a vallásügyi vitába is, mert a liberálisok el kívánták törölni azt a horvát municipális (helyhatósági) rendeletet, mely kitiltotta a protestánsokat Horvátországból és Szlavóniából. A további rendelkezések, melyeket a döntő többség négy egész napig tartó vita után elfogadott a kerületi ülésen, a következők voltak: a reverzálisok visszamenőleg való megszüntetése, szabad áttérés bármelyik keresztény felekezetről egy másikra és a sok visszaéléssel járó hathetes kötelező vallásoktatás eltörlése, engedély a protestáns félnek egy vegyesházasságban az újraházasodásra a válás véglegessé válása után, valamint a teljes reciprocitás kijelentése. Épp a küldöttek üzenetének (nuntium)elfogadása előtt kezdte helyteleníteni a diéta vallásügyi vitáját a győri káptalan képviselője, Wurda Károly kanonok, és a mindenkire érvényes vallásszabadság, valamint az egyház és az állam különválasztása mellett szállt síkra. Wurda kifejezte azt a véleményét is, hogy helyesebbnek látna egy általános magyar nemzeti iskolarendszert a fennálló felekezetivel szemben. Bár a klérus többi tagja elutasította javaslatait, őt magát pedig hamarosan engedelmesebb pappal váltották fel, az epizód mégis rávilágít a liberális nacionalizmusnak a katolikus gondolkodásra tett hatására.1 5 Az alsó tábla ezután külön határozatban foglalkozott a pápai breve-ve 1 és a placetum regium használatával a hasonló pápai dokumentumok közzététele során, továbbá ragaszkodott ahhoz, hogy a királyi kancellária juttassa vissza a megyéknek azokat az okiratokat, melyeket a vegyesházasságokat megáldani nem kívánó papok ellen tett jogi intézkedésekről bekért. De a rég várt királyi leirat, mely válaszul érkezett az előző diéta által benyújtott törvényjavaslatra a vegyesházasságok dolgában július elején új irányt szabott a vitának. Az udvar elvileg nem utasította el a törvényjavaslat azon pontját, hogy a reverzálisok miatti vitáknak elejét veendő, a gyermekek mindig az apa vallását kö-14 Vörös Károly: A magyar reformellenzék harca a polgári álalakulásérl (1840-1847) In: Mérei Gyula szerk.: Magyarország története 1790-1848 (Magyarország története 5/1-2. Bp. 1980. 2. rész, 898-99. 1 Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-1848. 3. kiad. 1-3 köt. Pest, 1886. 2. köt. 393-403.
