Századok – 1990

Közlemények - Buza János–Alžbeta Hološova: Egy kecskeméti cívis nagyszombati évei (1639–1660) I/109

Buza János-Alibeta HoloSová EGY KECSKEMÉTI CÍVIS NAGYSZOMBATI ÉVEI (1639-1660) A 17. század első harmadán még sem Kecskemét, sem Nagyszombat elöljárósága nem gondolhatta azt, hogy meggyűlik a baja Latos Istvánnal. Kecskemét tisztségviselői szerint nevezett egyike volt a cívis város „böcsületes, értékes" személyeinek, aki hasonlóan minősített földijeivel együtt éppen azon fáradozott 1632 februárjában, hogy elsimítsa a kecskemétiek győriekkel támadt viszályát.1

Lehetséges, hogy Latos István tanácsbéli ember volt Kecskeméten, ami persze túl nagy rangnak nem számított, mert a „hírős város" tanácsa több tucat esküdtet számlált a 17. szá-7 t zad első felében. A korábban városi megbízatást élvező Latos 1639-ben ügy hagyta el Kecskemétet, hogy csak a kapufélfától vett búcsút, s legfeljebb rövid pihenőket tartva igyekezett Nagyszombat felé. A sietségre aligha a kecskemétiek adtak okot, hiszen ott nem volt „senkitül bántása", mint szökött jobbágynak azonban joggal kellett tartania a török haragjától.3 k Nagyszombatba települve, Latos István nemcsak a lakhelyét, hanem társadalmi helyzetét is megváltoztatta, török uralom alatti mezőváros hódolt lakosából szabad királyi város polgára lett. Polgári státusát a megszerzett tulajdon bizonyítja, ugyanis már menekülésének évében saját háza után adózott Nagyszombatban.4

Minden bizonnyal áttelepülését követően vásárolhatta az ingatlant, mert a rendelkezésünkre álló forrásokban semmi nyoma nincs annak, hogy örökölte volna a polgárjogot biztosító lakóházat. Latos István nyilván jól előkészítette szökését, háza népe pedig ugyancsak tudott hallgatni, mert nemcsak a család távozott észrevétlenül, hanem még a szolgájukat is magukkal vitték. Szerencséjükre a szűkebb pátria nem sietett fellármázni a 1 A Győrbe küldött kecskeméti levélben ..Látás Ish'án" neve olvasható, ez esetben tollhibára gondolunk. Lengyel Alfréd: XVII. századbeli magyarnyelvtl levelek Győr szab. kir. város levéltárában. Győr 1940. 25-26. 2 Kecskemét 1662. évi számadáskönyve szerint a mezővárosnak 60 esküdtje volt. Bálintné Mikes Katalin: Kecskemét város Tanácsa a XV—XIX. században. Bács-Kiskun megye múltjából II. A késői feudalizmus kora. Szerkesztette: Iványosi- Szabó Tibor. Kecskemét 1979. 21. * A jegyzetekkel külön nem jelölt adatokra és utalásokra a függelékben közölt levelek adnak magyarázatot. Nagyszombat adókönyve, eredetije a nagyszombati Áll ami Járási Levéltárban található. MG. Trnava. Danové knihy 1639. Illb 72. p. 111/b. Slátny okresny archív ν Trnave. (Továbbiakban: SOKA ν Trnave.)