Századok – 1990
Közlemények - Bertényi Iván: István király alakja a heraldikában I/94
ISTVÁN KIRÁLY ALAKJA A HERALDIKÁBAN 107 vélbe, s ha nem ismerünk olyan ábrázolást, amely az illető helység pecsétképét címerpajzsban mutatja be, nem tudhatjuk bizonyosan, hogy valóban heraldikus ábrázolással állunk-e szemben. így ezért e helyen inkább csak megemlítjük, hogy jó néhány kisebb helység pecsétjének a mezejében szerepel államalapító királyunk. Matejóc (Hernádmáté, ma Matejovce) már a 14. század óta Szent Istvánt tekinti szimbólumának,29 Oszlány (ma Oslanv) Istvánra utaló pecsétje lehet, hogy még a Mohács előtti időszakból datálható.3 Cseklész (Bernolákovo) István királyt ábrázoló pecsétje a 16. századból,3 1 Osztró (Ostrov), 2 Henck (Henckovce)3 3 és Cserenye (Öerehany)3 4 ugyancsak ide vonható pecsétjei a 17. századból származnak. Csabb (Őab) pecsétmezeje azt, a már több címeres pecsétábra kapcsán tárgyalt jelenetet ábrázolja, amikor Szent István felajánlja koronáját Szűz Máriának. Bozók (Bzovik) pecsétjének az ábráját címerként is használták: régebbi változatában a trónusán jogarral, országalmával ülő koronás Szent Istvánt ábrázolta, újabb változatában a féltérdre ereszkedő, dicsfényes királyalakot, amint a kezében tartott párnára helyezett Szentkoronát felajánlja a címerpajzs jobb felső sarkában ülő, gyermekét tartó Szűz Máriának.3 6 (A Szent Istvánt ábrázoló régi címerek számát még szaporíthatnánk.) Ha a régebbi művészeknek felróttuk, napjaink Szent István-ábrázolásai láttán is össze kell vonnunk a szemöldökünket amiért nemegyszer ma is címerekkel kísérve jelenítik meg államalapító királyunkat, jóllehet napjainkban a legelemibb heraldikai ismeretek birtokában is köztudomású, hogy a címerek jóval későbbiek hazánkban, mint Szent István uralkodásának az ideje. A Magyar Posta másfél évtizeddçl ezelőtt kibocsátott SZÉKESFEHÉRVÁR 1972 bélyegsorában különböző címletek ! (így 60 f., 80 f., 1,20 Ft, 4 Ft) alatt nyomtatott ki bélyegeket Szent István alakjá» val, ill. az ő korából, amelyeken nem csupán Székesfehérvár jóval későbbi (a 13, századnál semmiképpen nem régebbi), háromtornyos várkapujú címerét jelenítették meg, hanem az Árpádok 13. századi különböző (vörössel és ezüsttel sávozott, ill. a vörös sávokban arany pajzsocskákkal és oroszlánokkal ábrázolt) címereit anakronisztikus módon vetítették vissza a 10-11. század fordulójára, sőt az azt megelőző időre.37 Ami a heraldikus Szent István ikonográfiáját illeti, az nem tér el az egyéb forrásokban megszokottól. így az egyéni vonások elhanyagolásával a vallási hagyományoknak megfelelően egy szent király alakja jelenik meg előttünk. Feltűnő, hogy - főleg a barokk kortól - mennyire sablonos az a címereken látható, ill. heraldikus 29 Jozef Nóvák: i. m. 197. A 17. századi pecsétnyomó felirata: „Sanctus Step, oppidum Oslan". - Jozef Nóvák: 203. 31 1571. - Jozef Nóvák: i. m. 163. 32 1678-i iraton „Sigillum oppido (!) pagi Ostrovi S.R.H. (=Stephani Regis Hungáriáé) - Jozef Nóvák: i. m. 203. 33 1683. Jozef Nóvák: i. m. 175. 34 1696. Jozef Nóvák: i. m. 168. 33 Jozef Nóvák: i. m. 167. Magyarország Czímertára. Kiadja Altenburger C. és Rumbold Β. A szöveget írja Tagányi Károly. Budapest, 1880. II/4. t. Vö. Jozef Nóvák: 166. 37 Bertényi Iván: i. m. 124.
