Századok – 1990

Közlemények - Bertényi Iván: István király alakja a heraldikában I/94

ISTVÁN KIRÁLY ALAKJA A HERALDIKÁBAN 101 Miskolc két évtizeddel ezelőtt felvett, s jelenleg is használatos címere fekete hullámos sávban három kék hullámos pólyával vágott pajzsának alsó, történelmi ha­gyományokat őrző mezejében a Zsigmond vagy István királyt megörökítő, kétfelé fésült szakállas királyfejhez tért vissza, miközben a félhold helyett szőlőfürtöt he­lyezett a királyfej bal oldalára, a hajdű alakját pedig martinásszal helyettesítette.13 De nem csupán arra van példa kommunális heraldikánkban, hogy egy város címerének királyalakjában hol Szent Istvánt, hol Zsigmond királyt látták. Első ki­rályunk alakja Nagy Lajos királyéval is „cserélődött". Újbánya (ma Nova Baóa, Szlovákiában) városa a 14. században kezdett el pecsétet használni. Ennek mezejé­ben Szűz Máriát ábrázolta, karján a kis Jézussal. Ε régi pecsét szfragisztikai szem­pontból is tanulságos, mert a városainknál viszonylag ritkább hatszögletű formát mutatja. Témánkat tekintve az az érdekes, hogy Mária előtt koronáját felajánló, tér­delő királyalak figyelhető meg. Ezen uralkodóban eredetileg bizonyára Nagy Lajos személyét kell látnunk, hiszen a +SIGILLUM CIVITATIS N[OV]E MONT[ANI]E REGIS köriratoknak14 mintegy a folytatásaként a mezőben a király háta mögQtt le­begő szalagon - a köriratot kiegészítve - LUDOWIC olvasható.1 5 Ezt - a körirat értelméhez kötve - genitivusnak, s így LUDOWICI-nek értelmezhetjük; de ha füg­lovagsisak dísze Miskolcz város újabb czímere, tudniillik növekvő magyar hajdú arany sújtásos kék dol­mányban, oldalára kötött, aranymarkolatú karddal, jobbján öt arany búzakalászt, baljában zöld leveles arany szólőfiirtöt tartva. A sisak takarója jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst. Az arany arabeszkekre helyezett pajzsot jobbfelé fordult, vörös nyelvét kiöltő arany oroszlán, balról szintén befelé fordult, vö­rös nyelvét kiöltő arany griff tartja. — A czímer keresztbefektetett arany vonalakkal, s ezek között arany liliomokkal damaszkolt zöld szíml, kerek pecsétlapra van fektetve, melynek szélein két arany kör kö­zött ezüst mezőn fekete nagy betűkkel MISKOLCZ VÁROS TÖRVÉNYHATÓSÁGA 1907 körirat ol­vasható. Miként mindez a festő jártas keze és milvészi ecsete által saját színekkel is kitüntetve világo­sabban szemlélhető. Kegyelmesen megengedjük továbbá, hogy nevezett Miskolcz törvényhatósági jog­gal felruházott város a most leírt s hivatalos használatra új adományképpen engedélyezett czímeres pe­cséttel - az eddigi pecsétjével megerősített iratok érvényességének a fenntartása mellett - saját neve alatt kiállítandó közigazgatási, törvénykezési és bármi egyéb nemil minden irományok és levelek megerősíté­sénél Magyarországunk többi városai és közhatóságaiként jövendő örök időkig élhessen és bírhasson. Kelt... Budapest székesfővárosunkban... Pünkösd hava tizenegyedik napján az Úr ezerkilencszázkilen­cedik, Uralkodásunk hatvanegyedik évében. Ferencz József sk. - Magyar Országos Levéltár, Κ 19. A Ki­rály Személye Körüli Minisztérium Levéltára, Királyi Könyvek (Libri Regit) LXXII. kötet, 70-71. p. A címer ábrája a 70. p.-on. Filmtár, 7046. doboz. A címer ábráját közli: SZIE. III. 209. p. és színesen: Mis­kolcz története IV. címlap hátoldala. 13 A hivatalos leírás szerint „Az aranyszegélyű címerpajzsot három hullámos kék vonal választ­ja ketté. A felső részében piros (!) alapon arany színű azbeszt ruhába öltözött munkás, az alsó részben pedig fehér alapon arany színű, koronás fej, két oldalán hatágú csillag és szőlőfürt látható." — A Minisz­tertanács Tanácsszervek Osztálya vezetőjének 40-1/1970. sz. utasítása, valamint Miskolc megyei jogú város tanácsának I—5/1970. tsz. határozatával kiegészített IV-39/1965. tsz. határozat Miskolc város cí­mere használatáról. - Üj Magyar Központi Levéltár. Címerek és címerhasználat a 40-1/1970. sz. min. Tan. rendeletre, 2. sz. - A városcímer több durva heraldikai hibát tartalmaz, emellett a rendeletben leírt változata eltér A magyar városok címerei (Összeáll.: Castiglione Endre. Közigazgatási és Jogi Könyv­kiadó, Budapest, 1975) kötetben (55.) közzétett ábrától. U A korábbi időszakban a helység nevét többesszámban használták: (1387) Nove Montante. — Ké­sőbbi neve: Regiomontum. — Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. Buda­pest, I9873. 482. 15 Oar\'asy Mihály: Középkori városaink címereinek eredete és fejlődése. Budapest, 1942. 10-11. és I. ábra., Jozef Nóvák: Slovenské mestské a obecné erby. Bratislava, 1967. 201. (irodalommal).

Next

/
Oldalképek
Tartalom