Századok – 1990

Közlemények - Bertényi Iván: István király alakja a heraldikában I/94

KÖZLEMÉNYEK Bertényi Iván ISTVÁN KIRÁLY ALAKJA A HERALDIKÁBAN István király személyisége a középkortól napjainkig élénken élt - és él ma is - a magyar történeti köztudatban, közgondolkodásban. A magyar állam központi és területi intézményeinek a kialakítása, egyházszervező tevékenysége egész sor olyan „újítást" hozott népünk életébe, amelyek a későbbi évszázadok hosszú fejlődése so­rán továbbfejlődtek ugyan, többször átalakultak, de lényegükben ma is élnek: a ma­gyar történelem Szent István óta eltelt csaknem ezredévének a számára keretként szolgáltak - és bizonyos mértékben szolgálnak ma is. Nem ezen heraldikai áttekintés feladata, hogy első királyunk történeti-politi­kai nagyságát, kvalitásait mérlegre tegye, azt számosan elvégezték már. Itt pusztán sommásan szeretnék utalni arra, hogy olyan uralkodónk emléke előtt tisztelgünk az idén, halálának 950. évfordulóján, aki a magyar társadalom legkülönbözőbb osztá­lyainak és rétegeinek a tudatában, az egész magyar történelem folyamán halála óta napjainkig mindig ott élt, hatott, s ennek a bizonyítékai nem csupán a róla írt legendákban, történetírói elbeszélésekben lelhetők fel, hanem az irodalom, az egy­házi és a világi költészet, a képzőművészet legkülönfélébb alkotásaiban, a tisztele­tére alapított egyházakban, világi intézményekben, stb. is megjelentek, s jelentkez­nek ma is. A Szent István Emlékkönyv vaskos (692 oldalas) III. kötete már fél évszázad­dal ezelőtt feltérképezte nagy uralkodónk utóéletének fontosabb vonulatát, alakjá­nak a heraldikában való jelentkezését azonban külön témaként nem dolgozta fel.1 Lepold Antal Szent István király ikonográfiájáról értekezve,2 Karsai Géza István ki­rály tiszteletéről írva3 István király alakjának a megjelenítését egyebek közt címe­res ábrázolásokon is megfigyelték, ők azonban — témájuk más lévén - termé­szetszerűen nem a heraldikus szemével közelítettek a Szent Istvánt ábrázoló címe­rekhez, heraldikus pecsétekhez. így e rövid áttekintés írója tűzheti ki céljául, hogy ezúttal a címertan művelőinek a tiszteletét is lerója államalapító királyunk emléke előtt. 1 Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulójára. A Magyar Tudományos Akadémia felkérésére szerkesztette Serédi Jusztinián. Harmadik kötet. Budapest, 1938. (A továbbiakban: SZIE. III.) 2 Lepold Antal: Szent István király ikonográfiája. - SZIE. III. 113-154. 3 Karsai Géza: Szent István király tisztelete. - SZIE. III. 155-256.

Next

/
Oldalképek
Tartalom