Századok – 1989
Közlemények - Tihanyi János: Svájc és Németország viszonya a II. világháború idején I–II/76
SVÄJC A II. VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN 83 A háború befejezése után sokan tollat ragadtak, és - csakúgy, mint más háborús témáknál - a friss emlékek, benyomások hatása alatt akartak „történelmet" írni.3 0 Négy évtizeddel később azonban, illetve már korábban is - új forrásokkal, a megnyitott levéltárak (pl. a berni Bundesarchiv) addig zárolt anyagaként kezelt okmányok feldolgozásával a kép teljesebbé válik.31 Néhány „tanút" elöljáróban megszólaltathatunk: Edgar Bonjour a „Geschichte der schweizerischen Neutralität" IV. kötete előszavában ezt írja: „...nem érzem magam sem államügyésznek, sem védőügyvédnek, nem akarok vádolni, sem védeni. Számomra egyről van szó: hűséges beszámolót adjak Svájc háború alatti magatartásáról... A történész széles területen biztonsággal mozoghat, amennyiben az értelem által vezetett módszerrel a helyeset egyértelműen megállapítja, ám megragadja-e ezzel a teljes igazságot? A történelemben nincs teljes objektivitás, mint az egzakt tudományokban, minden felismerés végső soron a kutató időhöz kötött személyiségéből folyik."32 És a svájci semlegesség előzményeiről: „A Szövetségi Állam megalapítása óta Svájc olyan külpolitikai nyugalmat élt át, amely Európában bizonyára példa nélküli... Nem volt egy aktív külpolitikának élő tradíciója, a svájciak hozzászoktak ahhoz, hogy akaraterejüket a belföldön valósítsák meg... Biztonságérzetükből először az 1930-as évek turbulens eseményei ébresztették fel őket, különösen egy egyeduralmi hatalom kialakulása északi határukon."3 3 Rings - miután leírja, hogy sokan betekintést engedtek naplójukba, privát archívumokba, átengedtek írásos anyagokat is (168 emberrel beszélt a vizsgált időszakról) kijelenti: „Az effajta munkának nem lehet szándéka, hogy tökéletes legyen, leleplezzen vagy eltussoljon, vádoljon, vagy igazoljon, vagy az, hogy kész, kényelmes, vagy kényelmetlen sommás ítéletet terjesszen elő. Arról van szó, hogy alapo-30 így P'- fc,e r Dürrenmatt: Kleine Geschichte der Schweiz während des zweiten Weltkrieges. Schweizer Spiegel Verlag Zürich 1949. Szerző vissza akarja adni „azoknak a napoknak atmoszféráját", saját feljegyzések alapján emlékiratot fr. Willy Bretscher, a Neue Zürcher Zeitung háború alatti főszerkesztője már 1945-ben közzétette 1933-1944 között írott 70 vezércikkét (70 Leitartikel 1933-1944, Zürich 1945). A német Gisevius B: Bis zum bitteren Ende Zürich 1946. stb. 31 Hans Rudolf Fuhrer: Spionage gegen die Schweiz. Die geheimen deutschen Nachrichtendienste gegen die Schweiz im Zweiten Weltkrieg 1939-1945. Herausgeber: ASMZ, Allgemeine Schweizerische Militärzeitschrift. Druck und Verlag Huber & Co, Presseverlag Frauenfeld, 1982. 184. Forrásértékű és mind a mai napig a legnagyobb jelentőségtl Edgar Bonjour: Geschichte der schweizerischen Neutralität. Vier Jahrhunderte Eidgenössischer Aussenpolitik. Helbing & Lichtenhahn Basel und Stuttgart, 1971. c. mtlve. A 10 kötetes munka IV. (492 о) és V. (493 о.) kötetei foglalkoznak a vizsgált téma szempontjából különösen jelentós 1939-1945. közötti évekkel. Bonjour professzor bázeli történész 1962-ben kapta a feladatot a svájci Szövetségi Tanácstól az átfogó munka megírására, egyidejűleg engedélyt arra, hogy a polgári és katonai hatóságok zárolt iratanyagát tanulmányozza. Felhatalmazták, hogy kutatása teljes eredményét nyilvánosságra hozza. A Neue Zürcher Zeitung 1970. február 15-i számában Hermann Böschenstein történész-újságíró (1937 végén a Basier Nachrichten berlini tudósítója, a németek kiutasították, a háború alatt a bázeli National-Zeitung szerkesztője, a menekültkérdésben a kormány szenvedélyes bírálója) részletes méltatást írt Bonjour könyvének vonatkozó részéről („Die Schweiz im Zweiten Weltkrieg"). Bonjour könyvének számos dokumentuma jelen tanulmányban ismertetésre kerül. 32 Bonjour: i.m. IV. 13. 33 Bonjour: i.m. IV. 19.
