Századok – 1989

Közlemények - Soós László: Központi intézkedések a filoxéra elleni küzdelemben (1872–1881) V–VI/675

A FILOXÉRA ELLENI KÜZDELEM 1872-1881 677 gát, addigra a kórokozó túljutott a határokon, és alig egy évtized alatt a kontinens szinte minden jelentősebb borvidékén megjelent.3 A francia szőlőskertek pusztulásáról érkező hírek hatásásra a filoxéra megjelenésének veszélyére a magyar Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium először 1872. ápr. 6-án megjelent körrendeletében hívta fel a gazdasági egyesületek figyelmét. A minisztérium vezetői a kártevő rovartani ismertetése után arra kérték a termelőket, hogy az élősködő felfedezéséről és előfordulási helyéről őket késedelem nélkül értesítsék.4 A fenti, tájékoztató jellegű körrendeletet rövidesen, április 20-án, újabb követte, amelyet a minisztériumban már a fertőzés behurcolásának megakadályozása érdekében készítettek el. Ebben a leiratban a francia mellett az olasz szőlőveszszők behozatalának veszélyére is figyelmeztettek, egyben közölték: a miniszter megtette az első lépéseket annak érdekében, hogy a „kellő tilalmi szabályok mielőbb alkalmazást nyerjenek".5 Az április 30-án megjelent rendeletben beígért tilalmat a magyar miniszter csak az osztrák társminisztériummal egyetértésben kívánta elrendelni, mivel abban bízott, hogy a filoxéra terjedése az Osztrák-Magyar Monarchia határainál megállítható. Az 1872 nyarán elkezdődő tárgyalások a következő év augusztusáig elhúzódtak, mert az államigazgatás képviselőivel ellentétben egyik ország szőlészei sem akarták, hogy szigorú intézkedésekkel az új ültetvényekhez szükséges szőlővesszők behozatalát megakadályozzák. így a kompromisszumos megegyezést tükröző magyar miniszteri rendelet csak 1873. aug. 21-én látott napvilágot, amelyben a gyökeres szőlővesszők importját megtiltották ugyan, de a sima (gyökér nélküli) venyigék külföldről történő beszerzését továbbra is engedélyezték. A tiltó intézkedések meghozatala körüli vita arra utal, hogy sem az osztrák, sem a magyar termelők nem értékelték reálisan a filoxéra terjedésével járó veszély 1 nagyságát. A Földművelés-, Ipar, és Kereskedelemügyi Minisztérium vezetőinek előrelátását dicséri, hogy a birtokosok akaratával szemben a védekezés érdekében már , 1873-ban intézkedtek. Azt, hogy a magyar szakminisztérium munkatársai elég kö-I zelinek tartották a filoxéra megjelenésének időpontját, bizonyítja, hogy az 1873. i szept. 22-én kelt körrendeletükben a beteg szőlők vizsgálatára alkalmas személyt is kijelölték. A gyanús tőkék ellenőrzését dr. Jurányi Lajos, a budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem nyugalmazott növénytan tanára, az Egyetemi Növénykert igazgatója végezte. I 3 Országos Levéltár (továbbiakban: OL) Földművelés-, Ipar-, és Kereskedelemügyi Minisztérium I Általános iratok (továbbiakban: К 168) -1880-5-39 Emich Gusztáv jelentése a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium (továbbiakban: FIK) részére a filoxéra ügyben szerzett külföldi tapasztalatairól. Budapest, 1880. okt. 25. 4 OL К 168-1882-5-44348 Jelentés a phylloxera ügyben 1872. évtól 1880. év végéig a FIK által tett intézkedésekről. Budapest, 1881., 3749/72. sz. FIK körrendelet valamennyi gazdasági egyesületnek. Budapest, 1872. ápr. 6. 5 Uo. 5015/72. sz. FIK körrendelet az összes gazdasági és borászati egylethez. Budapest, 1872. ápr. 30. 6 Uo. 42417/73. sz. FIK körrendelet valamennyi pénzügyi igazgatóságnak és vámhivatalnak. Budapest, 1873. aug. 21. (A lakosság részére hasonló szövegű rendeletet 1873. szept. 22-én adtak ki: 14180/73. sz. FIK körrendeletet.)