Századok – 1989
Tanulmányok - Popély Gyula: A felvidéki magyarság számának alakulása az 1921. és 1930. évi csehszlovákiai népszámlálások tükrében I–II/44
62 POPÉLY GYULA megpróbáltatás dacára él és élni fog mindörökké! Hogy nem akarunk öngyilkosok lenni még a balsorsban sem, de élni akarunk, és tanúságot akarunk tenni nemzeti öntudatunkról, megingathatatlan nemzeti érzésünkről, nemzeti hűségünkről!" Törköly cikke bátorító biztatás, öntudatot, elszántságot erősítő buzdítás, amely mindössze arra igyekszik rávenni a csehszlovákiai magyarok százezreit, hogy - élve törvényadta jogaikkal - a népszámláláskor vallják magukat minden körülmények között magyaroknak.5 9 A magyar pártok sajtója nemcsak érzelmi ráhatásokkal, hanem logikai érvekkel is igyekezett meggyőzni a csehszlovákiai magyarságot a népszámlálás rendkívüli politikai jelentőségéről. A Prágai Magyar Hírlap egyik vezércikke például arra hívta fel a magyar lakosság figyelmét, hogy olyan heterogén összetételű államban, mint amilyen Csehszlovákia is, a népszámlálásnak elsősorban politikai és nem tudományos jelentősége van. A kisebbségi jogok ugyanis Csehszlovákiában az egyes nemzeti kisebbségek számbeli erejének függvényei. A kisebbségi nyelvek használata például csakis ott biztosított, ahol az adott kisebbség eléri a húsz százalékos arányt. „Minden magyarnak tudnia kell kötelességét - fejtegette a Prágai Magyar Hírlap idézett vezércikke -, amely tíz év tapasztalata után jól felfogott érdeke: A magyar nemzetiségű, magyar anyanyelvű lakosság vallja magát a népszámláláson magyarnak, semmiféle rábeszélésnek, kapacitál ásnak ne engedjen, hanem tartson ki sziklaszilárdan amellett, hogy magyar." 0 A népszámlálás elpolitizálását és a népszámlálási statisztikák kisebbségellenes kiaknázásának tényét a kellő objektivitással rendelkező Emanuel Rádl, a prágai Károly Egyetem professzora, az európai hírű cseh tudós is nyíltan elismerte. Rádl professzor a Prágai Magyar Hírlap egyik munkatársával 1930. november 28-án folytatott beszélgetésében világosan kifejtette, hogy nézete szerint a csehszlovákiai népszámlálások nem tudományos szempontok alapján végrehajtott hiteles felmérések, hanem politikai törekvések alátámasztásául szolgáló aktusok, s mint ilyenek, tág teret engednek a különféle befolyásolásnak és hangulatoknak, valamint lehetővé teszik a kisebbségek számának hatékony statisztikai csökkenését.61 A magyar pártok sajtója felvilágosító cikkek sorozatával igyekezett kioktatni a magyar lakosságot a népszámlálással kapcsolatos jogairól és kötelességeiről. Nyilvánvaló, hogy e cikkek végkicsengése mindig az volt, hogy a magyarok vallják magukat következetesen magyar nemzetiségűeknek, és ügyeljenek az összeírási ív nemzetiségi rovatának helyes kitöltésére. „A nemzetiséghez való tartozás mindenkinek legszentebb egyéni joga" - oktatta ki olvasóit a Prágai Magyar Hírlap egyik novemberi száma. „Abba őt befolyásolni senkinek nem szabad, és minden ilyen kísérlet szigorúan büntetendő cselekmény. Minden magyar nemzetiségű bátran és szabadon vallja magát magyarnak az élet minden körülményei között, így elsősorban a népszámlálás alkalmával, amikor különösen fontos a nemzetéhez való ragaszkodás, 5 ' Törköly József Jr.: Riadó! Prágai Magyar Hírlap, 1930. november 4., 1. A népszámlálás jelentősége a magyarságra. Prágai Magyar Hírlap, 1930. november 9., 1. M Rádl professzor szerint a népszámlálást politikummá tették, és teljesen elvonatkoztatták a tudománytól. Prágai Magyar Hírlap, 1930. november 29., 4.
