Századok – 1989
Tanulmányok - Fekete László: Protoindusztrializáció: a történelmi korszakváltás elmélete avagy a történelemelmélet korszakváltása V–VI/606
PROTOINDUSZTRIALIZÁCIÓ 633 ti érzéketlenség miatt gátolta az ipari termelés városi központjainak kialakulását, 3) figyelembe véve a regionális sajátosságokat lehet az iparosodás, illetve az iparosodás kezdeteinek leépülése felé vezető út. Célunk természetesen nem az, hogy bármelyik interpretáció igazsága mellett leadjuk szavazatunkat, netán összehangoljuk az ellentétes nézeteket (erre egyébként J. Mokyr idézett tanúimálnyában már történt kísérlet), pusztán utalni szeretnénk arra, hogy az évek múlásával fogalmunk sajátos átváltozáson ment keresztül. A protoindusztrializáció átfogó történeti kategóriájából egy sajátos északnyugat-európai történeti jelenség formálódott, a tradicionális parasztgazdaság önkizsákmányoló mechanizmusaira, annak sikereire és a megváltozott viszonyokhoz való alkalmazkodóképességre, de éppúgy az egész kérdés mellőzhetőségére is hangsúly került. F. Mendels, P. Deyonnal közösen kidolgozott újabb összefoglaló tanulmányában kísérletet tett a felmerült ellentmondások áthidalására és összehangolására. Ez az újabb kísérlet viszont már markánsan különbözik a másik iránzat, P. Kriedte, H. Medicks és J. Schlumbohm, vagy Tillyék elképzeléseitől. „Protoindusztrializáció alatt" - ahogy F. Mendels és P. Deyon újabban megállapította - „lényegében regionális jelenséget értünk, ezért azt regionális és nem országos szinten kell vizsgálni, ahol néhány kritikus kölcsönhatás, amely magát a protoindusztrializáció folyamatát alkotja rejtve marad."49 Ebben a megálapításban továbbra is benne van annak az igénye, hogy magára a protoindusztrializációra, mint egy általánosítható, legalábbis az európai fejlődés leírására alkalmas kategóriára tekintsünk. S csak annyit tehetünk hozzá, hogy minden bizonnyal a probléma interregionális vizsgálata sok mindent képtelen feltárni, s a protoindusztrializáció mikrovilága, annak működésének és sajátosságainak számos vonatkozása a regionális kutatások szintjén megérthető. Azonban megfordítható a kérdés úgy is, hogy a protoindusztrializáció regionális vizsgálatakor mi marad rejtve az interregionális szemlélet nélkül? Ha helyesen értelmezzük a jelenséget, a protoindusztrializáció kovásza éppen a nemzetközi gazdaságban lejátszódó fejlemények. Ha regionális szinten vizsgáljuk a 17-18. századi gazdaság fejleményeit, abból az előfeltevésből indulunk ki, hogy az európai 1 fejlődés erre a pályára lépett, s ennek az új fejlődési pályának a segítségével a regionális fejlődés bizonyos jellegzetességeit próbáljuk magyarázni. Tehát először is van egy hipotézisünk - protoindusztrializáció -, amelynek segítségével a regionális fejlődés bizonyos jellegzetességei rendszerezhetőek, s ezzel hipotézisünkre, mint bizonyítottra tekinthetünk.50 F. Mendels és P. Deyon kísérletével szemben P. Kriedte és mások a „dezinduszt-1 rializáció" fogalmának bevezetésével igyekeznek felülkerekedni az elméleti vitatható pontjain. így a protoindusztrializáció nemcsak az iparosodás, hanem a protoindusztriális paraszti háztartásnak továbbörökített tradicionalizmusa, az új technikák, 49 Mendels, F. F. (1982) 77.; Deyon. P.-Mendels. F. F. (1981) 11-19. 50 Talán kiérződik megfogalmazásunkból, hogy a történeti bizonyítás fenti útját meglehetősen vitathatónak érezzük. Hans Medick egy későbbi tanulmányában szintén felülbírálja korábbi koncepcióját, s elutasítja azt, hogy a protoindusztrializációt az átmenet társadalmi formációjának vagy valamiféle általános történeti jelenségnek tekintsünk. Ld. Medick, H. (1981) kül. 123-125.
