Századok – 1989
Tanulmányok - Popély Gyula: A felvidéki magyarság számának alakulása az 1921. és 1930. évi csehszlovákiai népszámlálások tükrében I–II/44
54 POPÉLY GYULA csak magyarul tudott, tolmácsként segítette annak munkáját. Mi sem természetesebb, minthogy a biztos a magukat magyar nemzetiségűeknek,de zsidó vallásúnak valló megszámláltakat nem volt hajlandó magyaroknak bejegyezni. A tolmácsként közreműködő Korányi Károly tiltakozott az ilyen jogsértés ellen, erre a kassai ügyészség néhány napon belül vád alá helyezte - nem a törvénysértő számlálóbiztost, hanem Korányi ügyvédet -, mivel ő, úgymond, sértegette és alaptalanul megvádolta a házában ténykedő biztost, továbbá okiratot hamisított, és hatóság elleni erőszakot követett el."6 A számlálóbiztosok és revizorok visszaélése, illetve a felettes politikai hatóság rosszindulata vagy cinikus nemtörődömsége az egész Felvidéken elsősorban a magyar nemzetiségűeket sújtotta. Ezeken a volt magyar területeken ugyanis mindenekelőtt a magyarság visszaszorítása volt a cél, s erre minden eszközt elfogadhatónak tartottak. így válhattak aztán az 1921 februárjában megtartott első csehszlovák népszámlálás nemzetiségi adatai állampolitikai szempontok szerint felvett kozmetikázott statisztikai kimutatásokká. * * * Az 1921 februárjában megtartott népszámláláskor a Csehszlovák Köztársaság területe 140 394 négyzetkilométer volt. Ebből Csehországra esett 52 064, Morvaországra 22 315, Sziléziára 4423, Szlovákiára 48 936 és Kárpátaljára 12 656 négyzetkilométer. Szlovákia területe közigazgatásilag 16 megyére és 94 politikai, illetve 76 bírósági járásra oszlott, Kárpátalja pedig 3 megyére és 19 politikai, illetve 11 bírósági járásra. Szlovákiában összesen 3510, Kárpátalján pedig 482 önálló helység volt ebben az időben.1 7 1921 februárjában a Csehszlovák Köztársaság lakossága - az idegen és rendezetlen állampolgárságú tízezrek nélkül - 13 374 364 fő volt. Ebből „csehszlovák" nemzetiségű volt 8 760 937 (65,51%), német 3 123 568 (23,36%), magyar 745 431 (5,57%), orosz, ukrán és rutén 461 849 (3,45%), zsidó 180 855 (1,35%), lengyel 75 853 (0,57%) és egyéb 25 871 (0,19%).3 8 Az ún. „csehszlovák" nemzetiséggel kapcsolatban szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a két világháború közötti csehszlovák statisztikák nemzetiségi kimutatásai nem tüntették fel külön a csehek, illetve szlovákok számát. A hivatalos politikai koncepció az egységes csehszlovák nemzet elmélete volt, amelynek értelmében a cseh és a szlovák nemzet ugyanannak a nemzetnek két ága, a cseh és szlovák nyelv pedig ugyanannak a csehszlovák nyelvnek két irodalmi változata. Az Állami Statisztikai Hivatalnak a népszámlálás eredményeit ismertető hivatalos kiadványa - az érvényben levő „csehszlovák" nemzetkoncepcióval összhangban - csakis egységes csehszlovák nemzetiséget mutatott ki. Csupán a kiadvány bevezető tanulmányában található egy helyen adat külön a csehek, külön a szlovákok számára vonatkozóan. A Csehszlovák Köztársaságban eszerint 6 792 954 volt a rendezett ál-30 A népszámlálás utójátéka. Kassai Napló, 1921. május 12., 4. 37 Síítání lidu... Őcskoslovenská statistika - Svazek 9., 32.* 38 Uo. 60.*
